Keresés a weboldalon

Gyümölcsküldő boldog asszony

Gyümölcsküldő boldog asszony

A két szerelmes, Kanizsay Orsolya és Nádasdy Tamás levelezését olvasgatva szinte az a benyomásunk támad, hogy Bécsben nem tudtak meglenni Orsolya asszony küldeményei nélkül. Írásunkban utánajárunk, miért is voltak fontosak a hű feleség urához eljuttatott küldeményei.

1558 nyara különösen kedvező lehetett a gyümölcsérésnek. Nádasdy Tamás boldogan számolt be feleségének, hogy a bécsi udvarban az elküldött muskotály körtével milyen nagy sikert aratott. A megrendezett versenyen Orsolya küldeménye nyerte el a megtisztelő első helyezést. A férj, aki ekkor már hatodik éve a Magyar Királyság nádora volt, kérte az asszonyt, hogy küldjön majd a megérett dinnyékből is, hiszen szeretné megnyerni velük a következő versenyt is. Idézzük is a nádor Bécsben 1558. június 22-én kelt levelét:

Az pályát te nyerted királyné asszonnál az muskotál körtvéllyel, légy érte a dinnyepályáért is.

Sajnos, nem tudjuk, vajon mi lett a dinnyeverseny eredménye, azonban biztosan finom példányokat küldött a gondos asszony urának, mert az szívesen osztogatta, és várta is a további szállítmányokat. A nyári gyümölcs mellett télen is fogyasztható fajta is került a bécsi asztalokra. E szempontból is fontos egy 1559 elején írt levél, melyben arról értesítette feleségét a híreket nap mint nap figyelő nádor, hogy a törökök Sárvár környékén is fosztogatni akarnak, és emiatt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ugyanebben a levélben azonban egy másik, hasonló fontosságú ügyről is szó esik. Nádasdy Tamás bizalmi embere, a gazdálkodással kapcsolatos ügyek értő intézője, Sennyei Ferenc saját gyümölcseivel dicsekedett. A nagytekintélyű úr olyannyira kíváncsi lett ezekre a gyümölcsökre, hogy megkérte feleségét, küldje el neki Pozsonyba ezeket a bizonyos ínycsiklandozó étkeket. A levél szerint: 

Továbbá Zsennyei kérkedött neköm valami jó gyümölccsel. Kérlek azért, hogy mikoron felküldöd az sós tejet és az dinnyéket, ugyanazon szekéren küldd fel az Zsennyei gyümölcsét is.

Érdemes felfigyelni arra, hogy a levelet január 9-én írta Nádasdy Tamás, tehát itt egy olyan dinnyéről van szó, mely még télen is fogyasztható. A gyümölcsökkel kapcsolatban pedig felvethetjük az aszalás lehetőségét is. A gyümölcstartósítás e módjára rendelkezünk korabeli adatokkal. A Nádasdy család birtokában álló egervári vár 1558-ban készült leírása szerint a tárházban különféle aszalt gyümölcs, például szilva, barack, berkenye is foglalta a helyet. A sós tej szintén érdekes, bár nem kapcsolható közvetlenül a gyümölcsküldés kérdésköréhez. A Néprajzi Lexikon szerint a sós tejet az Alföldön és Erdélyben készítik, és nem más, mint oltóanyaggal készült túró, ami a Dunántúlon szokatlan. A sós megnevezés félrevezető, ugyanis sót nem tartalmaz, viszont – tegyük hozzá – tartósításra is használják a sóhoz hasonlóan. 
Az idézett levelek jól mutatják, hogy nemcsak a bécsi udvarban volt divat, és szokás a gyümölcsökkel, illetve általában a növényekkel való foglalatosság, az azokkal való büszkélkedés. A korabeli szemlélet a művelt uralkodótól elvárta a növényritkaságok ismeretét, gyűjtését. Ha valaki be akart kerülni a bécsi udvari körökbe, fel szerette volna magára hívni az uralkodó figyelmét, annak bizony többek között az ilyen elvárásoknak is meg kellett felelnie. Nem véletlen tehát, hogy a szerelmes levelek egyik visszatérő témája a kert, a különféle gyümölcsök, a fák napi gondjai. Ezért is olvashatunk még cseresznyékről, melyek közül csak a nagyszemű fajta méltó az udvari szerepeltetésre. Befejezésként olvassunk is bele Nádasdy Tamás Bécsből írt levelébe, melyet 1558 májusának utolsó napján adott fel imádott feleségének!

Az apró cseresznyébe se nekem, se királyné asszonnak űfelségének ne küldj, hanem az öreg szemőbe, mikor jól megérik.

A XVI. század elején a többrétegű műveltség volt az egyik olyan alap, melynek segítségével be lehetett kerülni a legmagasabb társadalmi körökbe. És ma? 

Sok gyümölcsről, témáról nem ejtettünk szót. Az érdeklődőket az előző részben idézett levelek mellett az alábbi munkák fellapozására biztatjuk. 
Adatokat vettünk a Nádasdy levelek régi kiadásából: 

Károlyi Árpád – Szalay József: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Budapest, 1882. 
Az aszalással kapcsolatos adatra, és sok más érdekességre bukkanhatunk: 

Bilkei Irén: Kiskertek, gyümölcsösök a középkori Zalában. In: Molnár András (szerk.): Zalai Millenium. Szemelvények Zala megye múltjából, Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 2000. 13-15.
A kor uralkodóival szemben támasztott elvárásokról: 

Almási Gábor: A respublica litteraria és a császári udvar a 16. század második felében. In: Aetas 2005:3. 5-37.

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H