Keresés a weboldalon

Gottesmann Alfréd István, erdőbaktai

Erdőbakta, 1872. március 7. – Sásd, 1965. december 9. Festőművész

Gottesmann Alfréd önarcképe

A huszártiszt apa, Gottesmann Fülöp Adolf harmadik feleségétől, Paulay Máriától, a Nemzeti Színház igazgatójának, Paulay Edének a húgától született második fiú volt Alfréd. Négy fiútestvére volt, valamint apja előző két házasságából több féltestvére. Baktaerdő pusztát is az apa és testvére, Miklós vásárolta meg. 1868-ban Ferenc József a családnak az „erdőbaktai” nemesi előnevet adományozta.
Adolf egyik féltestvére, Raul volt az apja a későbbi neves India-kutatónak, a nevét Gottesmannról Baktayra magyarosító Ervinnek. Ervin testvére Marie-Antoinette pedig Puccini mellett tanulta az operaéneklést, végül egy indiai tudóshoz ment feleségül, gyermekük Amrita Sher-Gil szintén neves festőművész lett.
Alfréd az elemi iskolát követően, 11 éves korában lett a kassai Katonai Reáliskola tanulója. Rajta kívül bátyja, Ernő és öccse, Gusztáv is katonai pályára indult apjuk akaratának megfelelően. Alfréd nem volt kiemelkedő tanuló, rajztehetsége ekkor még nem jelentkezett. 1887-től a fehértemplomi Katonai Főreáliskolába iratkozott be, majd 1890-ben a Bécsújhelyi Katonai Akadémiára vették fel. Három év múlva hadnagyi rangban került az I. számú Ferenc József-huszárezredhez. Nagyváradra vezényelték, ahol szívesen fotózott, lovasversenyeken vett részt. 1908-ban nyugdíjaztatta magát, külföldön utazgatott. Párizsból tért haza az első világháború kitörésének hírére, és kapitányi rangban bevonult ezredéhez. A harcok során több kitüntetést (Háborús III. Érdemkereszt, Katonai szolgálati érem szalagon) is kapott. 1917 augusztusában őrnagyi ranggal jutalmazták. A háború után ismételten nyugdíjazását kérte, de Nagyváradon maradt.

Gottesmann Alfréd huszárképe

Idejét ezután a festészetnek szentelte. Nem tudjuk, mikor kezdett el érdeklődni a művészet iránt. 1902-ben Nagybányára ment, és ebből az évből maradt fenn édesapját ábrázoló festménye is. Előtte talán Münchenben is járt, ahol művészeti tudását csiszolhatta. Nagybányára már kiállító művészként érkezett. A későbbiekben a görög szigeteken, Párizsban, Firenzében, Rómában, Londonban is megfordult, amelyek mélyíthették festészeti tudását és megérlelték döntését a szabad művészettel való foglalkozás iránt. Visszatérve Nagybányára egyik kortárs nagy irányzathoz sem csatlakozott.
1914. augusztus 5-én Máramarosszigeten feleségül vette Szőllősy Idát tanárnőt, a helyi rendőrbiztos lányát. 1916-ban megszületett első gyermekük, Alfréd Ferenc, 1918-ban pedig Mária lányuk.
1921-ben Nagyváradról Pécsre költöztek, ahol a Zsolnay gyárban dolgozott porcelánfestőként. Innen nemsokára Bükkösdre települtek át, ahol Gottesmann a helyi földbirtokos ménesét gondozta. A festészettel sem hagyott fel és agyagművességgel kezdett foglalkozni.
1931-ben érkeztek Sárvárra. Előbb a Kisfaludy utcában laktak, majd a Kertvárosba, az Arany János utcába költöztek. Az államosítást követően a Széchenyi utcai ún. Kucsera-ház emeletén kaptak lakást. Ezt a házat 1990-ben emléktáblával jelölték meg.

Gottesmann Alfréd tiszti egyenruhában

Művészete itt teljesedett ki. A Rába-part, a rétek, a vár, az Arborétum, a Tizenháromváros, a Várpark, Sári, minden érdekelte. Zsánerképeket, portrékat, tájképeket festett. A helyiek is kedvelték az őszinte, becsületes, szerény, kicsit zárkózott embert. Baráti kapcsolatot épített ki a Gróf és a Bogár családdal, valamint Németh József uradalmi intézővel és feleségével, a pótkávégyár tulajdonosával. Róluk és Herbáth Ernőről is készített képeket.
Inkább kedvtelésből festett, kiállításra nem vitte a képeit. Ferenc bajor herceg saját birtokain szabad mozgást biztosított a festőállványaival megfelelő témát kereső művésznek. Vászonra és kartonra festett. Nagyjából 130 munkáját sikerült azonosítani, ezek java része Sárváron és környékén készült.
1964-ben feleségével elhagyták Sárvárt, és fiukhoz Sásdra költöztek. Már nem igazán festett. A következő év novemberének végén szívrohamot kapott, majd pár napra rá elhunyt. A sásdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Műveit Sárváron két alkalommal (1976, 1990) állították ki, de volt tárlata Nagybányán, Budapesten, Berlinben, Nagyváradon és Athénban is. (szg)

Irodalom
Salamon Nándor: Nagybányától Sárvárig… Gottesmann Alfréd (1872-1965) élete és munkássága. Sárvár, 2013.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15127 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2023. február 12. vasárnap 00:00 óra
Nem mindennapi…
2023. február 12. vasárnap - február 26. vasárnap
00:00 óra
Találkozók…
2023. február 19. vasárnap 00:00 óra
Problémamegoldás…
2023. február 26. vasárnap 00:00 óra
Nyílt titok…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H