×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
A sárvári fazekas céh korsója - Leltári szám: NFM-H 58.18.1

A sárvári fazekas céh korsója

Helytörténeti gyűjteményünk kevés, a városhoz köthető XVIII. századi műtárgya közül az egyik legszebb darab a Sárvári Fazekas Céh 1799-ben készített korsója. A zöldmázas edényt a céh ünnepi alkalmain vették elő.

1953-ban vásárolta meg a két évvel korábban alakult Nádasdy Ferenc Múzeum Barabás György tanártól ezt a műtárgyat, amelyet az intézmény legendás néprajzos igazgatója, Nógrádi Géza leltározott be.

A közel 30 cm magas, zöld ólommázzal bevont öblös boroskancsó szája csőrös kiképzésű, alatta szív alakú keretben olvasható a készítés bekarcolt időpontja, 1799, valamint egy 3-as szám és egy M betű. A szív közepén stilizált fazekaskorongon álló kétfülű korsó a tulajdonos céhet szimbolizálja. A korsó két oldalán ugyancsak domborított szív alakú mezőkben bekarcolt monogramok láthatók, ezeknek feloldása jelenlegi ismereteink szerint nem lehetséges. A medáldíszek közé domborműves rozettákat, csigavonalakat és stilizált virágokat helyezett el az ismeretlen fazekas. Az edény egyfülű, a fület szintén bekarcolt karikák ékesítik.

Az ilyen zöldmázas céhkorsók – alakjukat tekintve ugyan kancsók, de ezen a vidéken ezt a szót nem ismerték – a XVIII-XIX. században szerte a Dunántúlon és részben az Alföldön is készültek. Magyarország területén kívül nem ismertek az ilyen edények, ezek tehát a magyar népművészet jellegzetes darabjainak tekinthetők.

A sárvári fazekas céh korsója - Leltári szám: NFM-H 58.18.1

Kresz Mária megállapítása szerint a zöld szín az ólommázas kerámiák régi színskáláján a legdrágább volt, ezért olyan különlegesen díszes és értékes darabokra alkalmazták, mint a céhkorsók.

A karcolásos technika inkább a XVIII. század első felében volt jellemző, míg azt követően a domborműves díszítés került előtérbe, de a feliratokat továbbra is karcolták. A céhkorsó „sajátságos korsó, melyből bizonyos ünnepélyek, pl. czéhlakozások, czéhláda átvitele, czéhmesterválasztás, remekeltetés, felszabadítás alkalmával isznak a mesterek, és illető legényeik. A czéhkorsó rendes őre az atyamester.” – írta róla akkor még jelen időben a Czuczor-Fogarasi-féle nyelvszótár 1864-ben.

Az atyamester a legények társulásának választott elnöke volt.  A korsót leginkább a lakomák idején vették elő, a mesterré avatáshoz előírt „kis- és nagy-mesterasztal”, a céhmesterválasztó céhgyűlés utáni céhlakoma vagy a legénycéhek közé való felvételkor. A korsóban szolgálták fel a bort, amelyet folyamatosan töltöttek a poharakba. A XVIII. századra a lakomák olyannyira elszaporodtak és elfajultak, hogy Mária Teréziának rendeletben kellett korlátoznia azok tartását.

A sárvári fazekas céh korsója - Leltári szám: NFM-H 58.18.1

Sárvár Mezőváros Fazekas Céhe 1799-ben alakult, ebből az évből maradt fenn a földesúr által kiállított német nyelvű privilégiumlevél, az iparos testület pecsétnyomója és legényszabályzata is.

Szintén ekkor készítették el a céhkorsót, amelyet aztán a sárvári fazekasok féltve őriztek másfél évszázadon át, még azt követően is, hogy 1872-ben feloszlatták a céheket. 1828-ban összesen öt fazekas élt a ma már Sárvárral összeépült Vármelléken, közülük négynek egy-egy segédje volt, az ötödik egyedül űzte az ipart.

Még a XX. század második felében is működött Sárváron kerámiaiparos Schleimer János személyében, akit már 1925-ben ebben a szakmában említenek. Ez a lassú elhalás is mutatja, hogy a fém-, később a műanyag-edények korszakában erre a hagyományos mesterségre már nem volt szükség.

A sárvári fazekasok emlékét tovább őrzik azonban a Nádasdy Ferenc Múzeumba került cserépedények, így ez a céhkorsó is, amelyet használhattak még talán a céh megszűnése után is, mígnem Barabás Györgyhöz, tőle pedig a múzeum gyűjteményébe érkezett.

A  sárvári fazekasok céhének e ritka és értékes emlékét az NFM-H 58.18.1 leltári számon őrizzük.

A sárvári fazekas céh korsója - Leltári szám: NFM-H 58.18.1

Irodalom

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965.

Éri – Nagy - Nagybákay: A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere 2. Bp., 1976.

Gráfik Imre (szerk.): Vas megye népművészete. Szombathely, 1996.

Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Tárgyközeli ajánló

Fegyvergyűjteményünk első nagyobb egysége mintegy hat évtizeddel ezelőtt került az intézmény kezelésébe. Az egyes darabok a csaták világa mellett a mindennapokra is rávilágítanak. Most egy ilyen tárggyal ismerkedhetünk meg.

Főúri vadászat…

Minden új év lehetőséget ad arra, hogy újrakezdjük a tavaly abbahagyott fogyókúrát. Hirdetések árasztanak el minket, rengetek módszert ajánlanak nekünk. Megnéztük, mi volt a helyzet ezzel kapcsolatban egy évszázaddal ezelőtt.

Mínuszok…

Mi volt előbb: a nyuszi vagy a tojás? A válasz egyszerű: a tojás. Ez az ellipszis alakú, egyik végén kerekebb, a másik végén csúcsosabb forma világokat teremtett. A húsvéti ünnepkör nem létezhetne nélküle.

Jelképek erdeje…

Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.

Kossuth-címerek a forradalomban

Fegyvergyűjteményünk egyik érdekes darabja egy buzogány, melyet formai jegyei alapján tudunk meghatározni. Egykori tulajdonosáról sajnos nem tudunk semmit, mégis érdekes. A korabeli források is gyakran említik ezt a fegyvertípust.

Vasfegyver...

„Jelképek erdején át visz az ember útja" – állította Baudelaire, amihez hozzátehetjük, ami a megismerés és értelmezés felé vezet. Esztétikus és elfogadható magyarázatot keresünk a természetben, a hitben, a fizikai és lelki síkokban.

Húsvéti jelképeink...
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza