×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
A sárvári fazekas céh korsója - Leltári szám: NFM-H 58.18.1

A sárvári fazekas céh korsója

Helytörténeti gyűjteményünk kevés, a városhoz köthető XVIII. századi műtárgya közül az egyik legszebb darab a Sárvári Fazekas Céh 1799-ben készített korsója. A zöldmázas edényt a céh ünnepi alkalmain vették elő.

1953-ban vásárolta meg a két évvel korábban alakult Nádasdy Ferenc Múzeum Barabás György tanártól ezt a műtárgyat, amelyet az intézmény legendás néprajzos igazgatója, Nógrádi Géza leltározott be.

A közel 30 cm magas, zöld ólommázzal bevont öblös boroskancsó szája csőrös kiképzésű, alatta szív alakú keretben olvasható a készítés bekarcolt időpontja, 1799, valamint egy 3-as szám és egy M betű. A szív közepén stilizált fazekaskorongon álló kétfülű korsó a tulajdonos céhet szimbolizálja. A korsó két oldalán ugyancsak domborított szív alakú mezőkben bekarcolt monogramok láthatók, ezeknek feloldása jelenlegi ismereteink szerint nem lehetséges. A medáldíszek közé domborműves rozettákat, csigavonalakat és stilizált virágokat helyezett el az ismeretlen fazekas. Az edény egyfülű, a fület szintén bekarcolt karikák ékesítik.

Az ilyen zöldmázas céhkorsók – alakjukat tekintve ugyan kancsók, de ezen a vidéken ezt a szót nem ismerték – a XVIII-XIX. században szerte a Dunántúlon és részben az Alföldön is készültek. Magyarország területén kívül nem ismertek az ilyen edények, ezek tehát a magyar népművészet jellegzetes darabjainak tekinthetők.

A sárvári fazekas céh korsója - Leltári szám: NFM-H 58.18.1

Kresz Mária megállapítása szerint a zöld szín az ólommázas kerámiák régi színskáláján a legdrágább volt, ezért olyan különlegesen díszes és értékes darabokra alkalmazták, mint a céhkorsók.

A karcolásos technika inkább a XVIII. század első felében volt jellemző, míg azt követően a domborműves díszítés került előtérbe, de a feliratokat továbbra is karcolták. A céhkorsó „sajátságos korsó, melyből bizonyos ünnepélyek, pl. czéhlakozások, czéhláda átvitele, czéhmesterválasztás, remekeltetés, felszabadítás alkalmával isznak a mesterek, és illető legényeik. A czéhkorsó rendes őre az atyamester.” – írta róla akkor még jelen időben a Czuczor-Fogarasi-féle nyelvszótár 1864-ben.

Az atyamester a legények társulásának választott elnöke volt.  A korsót leginkább a lakomák idején vették elő, a mesterré avatáshoz előírt „kis- és nagy-mesterasztal”, a céhmesterválasztó céhgyűlés utáni céhlakoma vagy a legénycéhek közé való felvételkor. A korsóban szolgálták fel a bort, amelyet folyamatosan töltöttek a poharakba. A XVIII. századra a lakomák olyannyira elszaporodtak és elfajultak, hogy Mária Teréziának rendeletben kellett korlátoznia azok tartását.

A sárvári fazekas céh korsója - Leltári szám: NFM-H 58.18.1

Sárvár Mezőváros Fazekas Céhe 1799-ben alakult, ebből az évből maradt fenn a földesúr által kiállított német nyelvű privilégiumlevél, az iparos testület pecsétnyomója és legényszabályzata is.

Szintén ekkor készítették el a céhkorsót, amelyet aztán a sárvári fazekasok féltve őriztek másfél évszázadon át, még azt követően is, hogy 1872-ben feloszlatták a céheket. 1828-ban összesen öt fazekas élt a ma már Sárvárral összeépült Vármelléken, közülük négynek egy-egy segédje volt, az ötödik egyedül űzte az ipart.

Még a XX. század második felében is működött Sárváron kerámiaiparos Schleimer János személyében, akit már 1925-ben ebben a szakmában említenek. Ez a lassú elhalás is mutatja, hogy a fém-, később a műanyag-edények korszakában erre a hagyományos mesterségre már nem volt szükség.

A sárvári fazekasok emlékét tovább őrzik azonban a Nádasdy Ferenc Múzeumba került cserépedények, így ez a céhkorsó is, amelyet használhattak még talán a céh megszűnése után is, mígnem Barabás Györgyhöz, tőle pedig a múzeum gyűjteményébe érkezett.

A  sárvári fazekasok céhének e ritka és értékes emlékét az NFM-H 58.18.1 leltári számon őrizzük.

A sárvári fazekas céh korsója - Leltári szám: NFM-H 58.18.1

Irodalom

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965.

Éri – Nagy - Nagybákay: A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere 2. Bp., 1976.

Gráfik Imre (szerk.): Vas megye népművészete. Szombathely, 1996.

Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Tárgyközeli ajánló

1907 nyarán Budapesten a Józsefvárosban, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1-es számú házba Ady Endre és Brüll Adél lépett be, hogy felkeressék Székely Aladár műtermét. A fényképésztől azt kérték, hogy a róluk készült üvegnegatívot, miután arról két pozitívot készített, törje össze.

Költői képek...

Múzeumunkban több régi térképen is tanulmányozhatjuk, mit tudtak évszázadokkal ezelőtt Magyarországról. Sok izgalmas megállapítást tehetünk. Most egy 1587-ben készített metszetet mutatunk be izgalmas tanulságokkal.

Dombok, vidékek, folyók…

1541 telén, január 26-án egy különös csomag hagyta el a sárvári vár kapuját. Még nem a mai díszes kijáratot a hídon át a vizesárok felett, hanem egy minden ék nélküli kijáratot. A csomag, amit a futár magával vitt, annál értékesebb volt.

Egy hosszú út…

Az év utolsó napján búcsúztatjuk az elmúlt esztendőt, hogy vidáman köszöntsük az újat. Remélve így is, hogy jövőre még jobb lesz. Sok szokás kapcsolódik az éjszakához és sokféle finomság. Mi most egyet választottunk, amiről ritkábban beszélünk, annál gyakrabban kettéharapjuk.

Egy finom falat...

A papírcsomagolás múltja mindössze kétszáz éves, míg az ajándékcsomagolás története az ókori Kínáig nyúlik vissza. A papír egyszerűen túl drága cikk volt ahhoz, hogy csak úgy belegöngyöljenek dolgokat és különösebb további funkció nélkül a szemétben kössön ki.

Meglepetés csomagolva...

A múzeumok termeit járva gyakran bukkanunk érdekes, furcsa felépítésű és alakú tárgyakra. Sokat találgatunk, vajon mire használták, mire szolgált. Kié lehetett egykor, mit jelentett számára? Egy mindennapos tárgy mindennapos történetét ajánljuk.

Kipp, kopp, koppantó...
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3805 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza