Keresés a weboldalon

Egressy Béni söröskupája Sárváron

Egressy Béni söröskupája Sárváron

2016.07.06

A Nádasdy Ferenc Múzeum üveggyűjteményének és történeti üveg kiállításának egyik érdekes darabja egy söröskupa. Oldalán vörös négyzetben a Szózat kezdő szavai olvashatók: Hazádnak rendületlenül. Az ajándékozó szerint a kupa Egressy Béni tulajdona volt, aki megzenésítette Vörösmarty Mihály költeményét.

Míg az 1700-as években elsősorban az átlátszó üveg volt divatban, a 19. század elején a különféle technikai eljárással színezett üvegeket részesítették előnyben. Mindez összefüggésben áll az életmód megváltozásával is. A bor mellett egyre inkább elterjedtek a változatos alapanyagokból készített italok, mint az alkoholmentes frissítők, gyümölcslevek, cukrozott vizek vagy éppen ízletes likőrök, rumok.  1824-ben a hamarosan híressé váló, külföldön szerzett tapasztalatait is alaposan hasznosító pesti cukrász, Fischer Péter külön lapon reklámozta üzletének a kínálatát. A hirdetményben a következőket olvashatjuk: „Hebe-hez címzett boltomban, csemegéknek, asztaldíszeknek minden fajtája, mindenféle (gyümölcs)levek, egészben befőzött gyümölcsök, gyümölcsízek, továbbá valódi puncs, bavarois, és limonádé-essenciák, nem kevésbé a legfinomabb likőrök és valódi rumok éppúgy, mint egyéb frissítő-italok kaphatók”.

A felsorolt finomságokat helyben is el lehetett fogyasztani, ugyanis Fischer a bolt mellett egy szép termet is berendezett, ahol kellemes körülmények között lehetett elfogyasztani a süteményeket, mint a bavarois-t, illetve az italokat. Ugyanitt finom fagyik is izgalomba hozták az úri közönség érzékszerveit. Mindehhez már finoman metszett színes és átlátszó üvegek álltak rendelkezésre. 

Egressy Béni söröskupája

A színes üvegek előállítására az üvegipar különféle technikákat dolgozott ki. A kémiai ismeretekkel alaposan felvértezett mesterek egyike volt Friedrich Egermann (1777-1864), aki csehországi műhelyében több színesítő eljárását dolgozott ki. Ezek egy része bonyolult és drága volt, de a söröskupát vörösre színező rubinpác technika az egyszerűbbek közé tartozott. Magyarországon is szívesen alkalmazták, mint arra tárgyunk is példa.

A sör több évezredes múltra tekint vissza. A téma szerteágazó múltja kapcsán annyit érdemes megjegyezni, hogy a különféle alapanyagokból számos készítési móddal készítették a színében is változékony italt. A kupa alján, a rubinpácolt négyszög alatt látható komlólevelek erősítenek meg bennünket abban, hogy a szóban forgó tárgy valóban egy söröskupa. Tegyük hozzá, hogy a sörhöz a növény virágát használják fel.

A sárvári üveggyűjtemény ajándékozójának, Tasnádi Marik Klárának a közlése szerint mondhatjuk azt, hogy a kupa egykor Egressy Bénié volt. Vörösmarty költeményét alig húszévesen zenésítette meg 1843-ban. A zeneszerző és a sör kapcsolatáról nem rendelkezünk adatokkal, de a kupa jelzi, hogy nem véletlenül választották épp ezt a formáját az ajándékozásnak az ismeretlen tisztelők. 

 

A tárgy leltári száma: 91.101.1.

Irodalom

Dabóczi Dénes: Különleges műtárgyak Tasnádiné Marik Klára üveggyűjteményéből. In: Dabóczi Dénes: Az ezüsttáltól a kádig. Sárvár, 2015. (a tárgy leírása és fényképe a 13. oldalon)

Borsos Béla: A magyar üvegművesség, Bp., 1974. (a magyar színes üvegekről 158-161. oldal)

Rózsa Miklós: Egy 1824. évi pesti üzleti hirdetés és annak forrásértéke. In: Tanulmányok Budapest Múltjából (1988): 501-511. (az idézet az 507-508. oldalról, a hirdetés magyar nyelvű fordításából származik)


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Tárgyközeli ajánló

Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.

Kossuth-címerek a forradalomban

Fegyvergyűjteményünk egyik érdekes darabja egy buzogány, melyet formai jegyei alapján tudunk meghatározni. Egykori tulajdonosáról sajnos nem tudunk semmit, mégis érdekes. A korabeli források is gyakran említik ezt a fegyvertípust.

Vasfegyver...

„Jelképek erdején át visz az ember útja" – állította Baudelaire, amihez hozzátehetjük, ami a megismerés és értelmezés felé vezet. Esztétikus és elfogadható magyarázatot keresünk a természetben, a hitben, a fizikai és lelki síkokban.

Húsvéti jelképeink...

Iparművészeti gyűjteményünk két remek darabja egybe tartozik. Egy tekerőlanton játszó nő és egy gitározó férfi rendkívül mozgalmas figurái. A porcelánokat Meissenben készítette Friedrich Elias Meyer a 18. század közepén.

Porcelánremekek…
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4407 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2020.07.09

Két és fél hét. És mi lesz tíz év múlva?

Újra nyitottunk, a valóság pedig ránk szakadt. És mi ezt nagyon szeretjük....

2020.05.22

Huszár volt az apukám! Lehetőségek a múzeumban

A 90-es években volt egy sorozat a tévében, ami igen erős hatással volt rá...

2020.05.08

Hegyekben áll. Feljegyzések szőnyegperspektívából

Számolós blog következik. Részben távmunkában, de remélve, hogy hamarosan...

2020.04.24

Ötödik, hatodik hete. Jegyzetek a fotelból

Már kívülről fújjuk az otthoni munka, a távmunka, a home office, előnyeit...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H