×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
Múzeumi imázsépítés. Sárvári blog

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyásolhatjuk a múzeumokról és a saját múzeumunkról kialakult képet. Meggyőződésünk ugyanis, hogy sokat tehetünk azért, hogy benézzenek hozzánk, de azért is, hogy ne.

Jómagam, aki a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban dolgozom, természetes, hogy szinte minden reggel besétálok a vár hídján, ránézek az emblematikus toronyra, belépek a nagykapun át a várba.

Átsétálok a fehérre meszelt aulán keresztül a várudvarra, majd a rózsabokor felé veszem az irányt. Előveszem az elektronikus kulcsot, az érzékelőhöz érintem és már bent vagyok a múzeum szolgálati részében.

Évente több mint háromszáz alkalommal megteszem ezt az utat, sőt lehet, hogy van az ezer is, hiszen ki-be járok napközben, ügyeket intézek, tárgyalásokra indulok vagy éppen egy hosszú nap után hazaérkezem.

Közben pedig kinyit a múzeum, keddtől vasárnapig minden nap 9 órakor, majd bezár 17 órakor. Este munkatársaim elküldik a látogatottsági adatokat, a bevétel összegét. És tudom, hogy minden rendben van.

Ez a napi rutinom. Tudom, hány helyisége van a kiállítótérnek, az alagsornak, mennyi az ablakok száma, mibe kerül a fűtés, a világítás. Minden kiállítási tárgy helyét ismerem, ráadásul mindegyikről tudnék pár mondatot mondani. Tudom, melyik freskón hol van egy kis repedés, melyre figyelni kell, tudom, melyik ajtókilincs lötyög egy kicsit. Ismerem a sárvári múzeumot és a kiállítást. Jobban, mint a tenyeremet. Ez vagyok én. Otthon vagyok.

És eljön egy hétvége. Kocsiba vágjuk magunkat és néhány óra múlva már máshol vagyunk. Kiszállunk az autóból, körülnézünk. Kérdések sokasága merül fel bennünk, pedig még utána is néztünk egy kicsit.

Csupán egy kicsit. Be kell vallanom, nem vagyunk, na jó, nem vagyok az az előre mindent eltervező típus. Sőt.

Kiszállunk tehát az autóból és jön a kérdések sokasága. Kell fizetni a parkolásért és azt lehet telefonnal? Hol lehet egy mosdót találni? Kávézó, vendéglő és merre induljunk egyáltalán? Hol a múzeum?

Tájékozódási pontokat keresünk, ott a környéken, közvetlenül látótávolságban és a mobilunkon. A két információs forrást megpróbáljuk egyeztetni. Végső esetben kérdezünk, ha szerencsénk van, helybélit.

Múzeumi imázsépítés. Blogbejegyzés sárvári példákkal

Egy más helyen, mint ahol nap mint nap megfordulunk, minden más. A múzeumoknak is fel kell készülniük arra, hogy mindazok, akik szeretnék megnézni, először nem a kiállított reneszánsz bútorok készítési technikájára kíváncsiak, hanem arra, merre van a mosdó.

Blogsorozatunkban ezekre a kérdésekre is kitérünk, összeállítunk ún. ellenőrző listákat (checklist), elemezzük saját intézményünket. Mindezzel segítséget szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy a látogatás során vendégeink tényleg megtalálják azt, amiért jöttek.

Másképp, legyen élmény a múzeum! Természetesen az élményről is szeretnénk beszélni majd. Sőt arról is, kinek szólnak a kiállítások és ennek fényében, hogyan készüljenek.

Előző blogbejegyzésünkben néhány fogalmat tisztáztunk. Többek közt azt, mi az imázs és az imázsépítés. Érveltünk amellett, hogy törődjünk azzal, mit gondolnak rólunk mindazok, akik ellátogatnak hozzánk.

Hangsúlyoztuk, hogy terv nélkül nem megy, illetve kiemeltük, mindeközben egy fontos dologról nem feledkezhetünk meg: a múzeumról. A múzeum alapfeladatait, a gyűjtést, a megőrzést, a feldolgozást, a kiállítást és a közvetítést mindig el kell látnia.

A felsorolt feladatok adják azt a keretet, melyre intézményünk pozitív képét építhetjük. Ha bármelyikről is elfeledkezünk imázsunk nem lehet valós, és ezért már pozitív sem.

Most néhány pontban összeszedjük mindazt, ami befolyásolja, ahogyan egy-egy múzeumról, egy kulturális intézményről gondolkodunk. Mindazt, amitől függ, mit gondolnak rólunk. Egy felsorolást adok, melyet későbbi blogokban részletesen kifejtek.  

A múzeumok számos olyan tevékenységet végeznek, több olyan elemmel bírnak, melyek befolyásolják az intézményről alkotott képet. Ezek rendszeres számbavétele, fejlesztése alapja az építkezésnek, a tudatos imázsalakításnak.

Az irodalom több felosztást ismer, itt most egy egyszerűsített csoportosítást adok, jelezve adott esetben az átjárhatóságot, a komplex szemléletet. Mindig több tényezőt vegyünk figyelembe, kapcsolódási pontokkal ellátott hálóként tekintsünk az imázs egyes pontjaira, melyek hol lazább, hol szorosabb kapcsolatban állnak egymással.

A fizikai megjelenés

Múzeumi imázsépítés. Blogbejegyzés sárvári példákkal

Az arculat (design). Klasszikus értelemben grafikus megjelenést értenek ez alatt, melyek egyértelművé teszik az intézmény beazonosítását. Az egyes elemeket az arculati kézikönyv rögzíti és használatukat egyben minden munkatárs számára kötelezővé teszi. Az arculathoz tartozik a grafikai alapokon (logo, betűhasználat, színek) kívül: a név, az intézményi szlogen, a képhasználat.

­Az épület és környezete. Másképp tekint egy munkatárs és másképp a vendég (látogató) az épületre. A munkatárs munkahelyként, megőrzésre váró örökségként, a vendég élményhelyként, kutatási térként. A múzeumok többsége egykor más funkciót ellátó épületben működik.

Ezt az adottságot érdemes minden esetben átgondolni és akár kihasználni. Kötelező elem, amit a vendég elvár egy várban, várkastélyban működő múzeum esetében például a hangulat (a kastélyhangulat) megjelenítése. Galéria, képzőművészeti bemutatóteremben a falszínek tervezésétől sem tekinthetünk el.

Munkatársak. A múzeum teljes gárdája ide tartozik, nemcsak a frontszemélyzet (a kiállítás személyzete). Elvárt kompetenciák: empátia, együttműködés.

A vezetés szempontjából fontos: kedves és udvarias viselkedést csak olyantól lehet elvárni, aki megfelelő körülmények között dolgozik (anyagi megbecsültség, szellemi megbecsültség – képzés, munkahelyi légkör).

Motiváló erő a felelősség (tudjuk, mi múlik rajtunk), csoportmunka (támogató környezet – nem az ellenőrzésre helyezzük a hangsúlyt, hanem a támogató fejlesztésre / coaching, amire érdemes az intézmény jövőorientált stratégiájának kialakításakor is figyelni).

A kommunikációs csatornák

Múzeumi imázsépítés. Blogbejegyzés sárvári példákkal

Online. Hatékony (megfelelő keresőoptimalizálás), rugalmas (gyorsan reagálóképesség), változatos, a csatornák összekapcsolhatók (pl. honlapok megjelenése a közösségi médián).

Önálló intézményi honlap működtetése ma minden múzeum számára elengedhetetlen. Kialakításánál szakembert mindenképp vonjunk be, akár önkéntes alapon, de a hosszú távú fenntartás érdekében költségvetési keret elkülönítése elengedhetetlen.

A honlap felépítésében, arculatában is imázsépítő, megmutatja, mit tart fontosnak a múzeum (például a menüpontok).

Offline. Alapesetben a nyomdaipari termékeket értjük ezalatt (a katalógustól a szórólapon át a fizetett hirdetésig), de globálisan tekintve idetartozik minden olyan kapcsolattartás, melynek során a múzeum (kulturális intézmény, vállalat) munkatársa az intézményt képviselve személyes kapcsolatba kerül az ügyfelekkel.

Így ide sorolhatjuk a műtárgyvásárlások során végbement interakciókat, de a tárlatvezetéseket is. Minden ilyen helyzetnek üzenete van, melynek adó oldalán a múzeum jelenik meg az aktuális, jelenlévő munkatárssal, a vevő oldalon pedig az ügyfél (pl. a gyűjtő, a látogató, a panziótulajdonos, a programszervező). 

A láthatatlan légió

Múzeumi imázsépítés. Blogbejegyzés sárvári példákkal

A múzeum alaptevékenysége. A múzeumi imázs alapja az intézményben végzett tevékenység (gyűjtés, megőrzés, feldolgozás, bemutatás). Az irány egyértelmű, soha nem lehet fordított, a tevékenységből mutat az imázs felé. Utóbbi nem írhatja felül a múzeumban végzett szakmai munkát.

Árpolitika. A belépőjegyek árát a vezetés határozza meg, a kedvezményeknél figyelemmel van a vonatkozó jogszabályi környezetre. Az ár tükrözheti a minőséget, programok esetén üzenet a célközönség felé.

Nyitvatartás. A megfelelő nyitvatartás üzeneterővel rendelkezik – nem a vendég van értünk, hanem mi a vendégért.

Kutatószolgálat. A múzeum nemcsak a kiállításaiba belépő vendégek felé, hanem a kutatók, szakdolgozók (nemcsak a gyűjteményeit, hanem például marketingtevékenységét vizsgálók) irányába is elkötelezett. Az intézményközi kapcsolatok létesítése, fenntartása miatt is fontos.

A múzeum imázsának alapja a tudás

Múzeumi imázsépítés. Blogbejegyzés sárvári példákkal

Minden múzeum a tudás tárháza, a friss, naprakész tudás birtokosa, mely tárgyaiban, hagyományaiban és munkatársaiban testesül meg. A tudás átadása a legnagyobb lehetőség egy múzeum számára, hogy megteremtse, majd megerősítse és fenntartsa kapcsolatát közönségével, célcsoportjaival, stakeholdereivel.

A digitális térben a folyamatos tudásközvetítéssel állandó összeköttetésben áll az intézmény az ügyfeleivel. Az elmúlt években a számok alapján is megerősítést nyert, hogy a tartalomszolgáltatásba (melynek egyik formája a blog) fektetett energia megéri.

Minden múzeum, gyűjtemény, kiállítóhely rendelkezik olyan értékkel, melyet érdemes megmutatnia a külvilágnak. Az érték bemutatása maga a történet, melyre nemcsak a munkatársak kíváncsiak, hanem egy szűkebb, szerencsés esetben egy tágabb kör.

Régen a tudás közvetítésére a kiállítások, katalógusok, előadások szolgáltak. Mára ez a kör kibővült a világhálóval és a benne rejlő összes lehetőséggel. A tartalommarketing, a tudás átadása offline és online platformokon, a múzeumok természetes eszköze, szövetségese.

Saját gyűjteményeink, témáink, felvetéseink bemutatására mi magunk vagyunk a legalkalmasabbak, ezt ne engedjük át másnak. A webes megjelenést, a keresőoptimalizálást, a közösségi média használatát azonban bízzuk ehhez értő informatikusra.

Az imázsépítés nem önálló és önmagáért való teljesítmény

Múzeumi imázsépítés. Blogbejegyzés sárvári példákkal

A múzeumról kialakított kép pozitív elképzeléseket, asszociációkat hoz létre és bevételt termel. Természetesen nem csak költségvetésről, a pénzről van szó. A múzeumi imázsépítés célja ugyanis egyrészt valóban a bevételek növelése, másrészt a tervezett jelenléttel intézményünk teljesíti alapfeladatait teljesítéséhez járul hozzá.

A két tényező, a bevételrealizálás, illetve a közvetítés összeségében hozzájárul a múzeumok komplex feladatellátásához.

A költségvetési források elosztása a menedzsment feladata. Ő méri fel a pénzforrásokat, jelöli meg azokat a területeket, melyek kiemelt szerepet játszanak a források előteremtésében. A szervezetre és a múzeumi feladatellátásra egységes egészként tekint.

A menedzsment ma már nem tekinthet el attól, hogy anyagi eszközt rendeljen az imázsépítéshez. Ahogy a szakmunkatárs, a restaurátor, a múzeumpedagógus természetesnek veszi a feladatellátását és a hozzárendelt pénzeszközt, úgy a vezetés nem feledkezhet meg az imázsépítésről, illetve a marketingről sem.

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15036 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza