Keresés a weboldalon

„Az gyermek jó és nagy…”. A Nádasdy-gyerekek

„Az gyermek jó és nagy…”. A Nádasdy-gyerekek

2017.04.25

A XVI-XVII. század a családok történetében is komoly változást hozott. A nemesi házasságokat ugyan még előre eltervezték, de a gyermeknevelésben már tettek lépéseket pozitív irányba, ugyanis a gyermeket már tudatosan készítették fel életükre. Jó példa erre a Nádasdy család.

Írásunkban Nádasdy Tamástól az unokáig, Pálig tekintjük át a rendelkezésre álló adatok alapján a gyermekek sorsának alakulását.

Nádasdy Tamás kiváló műveltségéről, politikai és katonai kvalitásairól könyvtárak szólnak, gyermekkora azonban adatok hiányában feltáratlan. A XVI. században még nem tartották fontosnak a születési adatok feljegyzését a nemesi udvarokban, legfeljebb az uralkodók gyermekeinek születési dátumát ismerjük pontosan. Nádasdy Tamásról tehát csak azt tudjuk, hogy 1498-ban született, bár ezt is csupán a nádori cím megszerzését (1554) követő, iránta mutatott érdeklődésnek és adatgyűjtésnek köszönhetjük. Biztosan gondos nevelést kaphatott, erre nemcsak egyetemi tanulmányai, hanem testvéreinek, sőt, leánytestvéreinek a korban szokatlan írástudása is utal. Bár csak Tamás végzett magasabb iskolákat, tanult meg latinul, olaszul és németül, öccsei, Kristóf és Jakab is írástudó ember volt, legismertebb húguk, Anna, Majláth István erdélyi vajda felesége, szintén kiválóan fogalmazott magyar nyelvű leveleket hagyott ránk. Írni-olvasni tehát a lányok is tudtak, ahogy apjuk, Nádasdy I. Ferenc is, akinek írása szintén gyermekkori gondos képzésre utal. A humanizmus korában egyre inkább felismerték a műveltség fontos szerepét, ennek megfelelően a fiúkat, de már a lányokat is legalább írni-olvasni megtanították. Az egyetemre járás sem volt már kizárólag a papoknak, orvosoknak készülők sajátossága. 

Ha Nádasdy I. Ferenc gyermekeinek fiatalkori éveiről csak közvetett adatokkal rendelkezünk is, Nádasdy Tamás egyetlen fiának, II. Ferencnek a gyermekkora még a korban is szinte egyedülálló módon gazdagon adatolt. Ismerjük születése időpontját, sőt, az édesanyja, Kanizsai Orsolya terhességét megelőző kezeléseket is. Szegedi Kőrös Gáspár doktor kezeléseinek köszönhető, hogy Orsolya megszülhette fiát. Sárkány Antal tiszttartó már másnap, 1555. október 7-én örömmel tudatta, hogy „jóllehet mindnyájan nem tetszik vala nekünk az német bába, de bizony, csak emberül cselekedett; ha itt nem lett volna, nem hiszem, hogy sem asszonyom, sem az gyermek békével volna. (…) Aztán Isten békével adta, az gyermek jó és nagy, az enyémnek három hónapja volt, hogy megholt, de még most es nagyobb annál. Szintén olyan, mint Kegyelmed, orra elég nagy, nem lészen fitos etc.” Kőrös Gáspár is ezen a napon fogalmazta meg levelét a nádornak: 

„Nagyságos úrnőm ugyanis jól van szeretett fiával együtt, akit a jó és nagy Isten Jézus Krisztus által ápoljon, védelmezzen, tegyen életképessé…”

A nap fénye

Nádasdy II. Ferenc (festmény, Magyar Nemzeti Múzeum)

A várva várt gyermek tehát megszületett, de őt sem kerülték el a betegségek. Már a következő év januárjában gennyes kelések borították el a testét, és Nádasdy Anna leveléből megtudjuk, hogy ezt a fürdés mellőzése okozta. A kis Ferkó, ahogy a családban becézték, azonban minden betegséget kihevert, ebben a család segítségére volt a mindenkor készséges Gáspár doktor. Nem kényeztették el azonban a nehezen érkezett fiúcskát, persze Tamás óva intette a feleségét attól, hogy a gyermekkel együtt megfázzanak, megbetegedjenek. De eközben jó tanácsként azt írta az alig féléves gyermekről, hogy ideje lassan a napfény nézésére szoktatni, nehogy lágy szeme legyen, „mert ha Isten élteti, többet kell az kopja hegyire néznie, mintsem apja és anyja szeme közé”. Az ötéves Ferkót 1560 végén anyja otthon hagyta, mert férje erre utasította, és megtoldotta azzal, hogy „ingyen hagyj oly embert véle, hogy ki megsuprálja az alfelit”.

Ezektől függetlenül szép gyermekkora lehetett a kis Ferencnek, akit apja gyakran lepett meg ajándékokkal, még arra is megkérte Orsolyát, hogy az előreküldött ajándék „nálad legyen, hogy mikor valahonnét haza megyek, adj kezembe, hogy adjam oda neki”. Kapott a kisfiú lantot, édességet – „mert még ű nem tud az karvalyokkal bánni” -, de pajzsot, kopját is kértek számára. A gyorsan fejlődő fiúcskának már három és fél évesen írni kellett tanulnia, apja ugyanis erre kérte Orsolyát: „Ferkót siess megtanétani az ű nevét megírnyi, mert az kitűl az pénzt kölcsön felveszek, azt kívánják az én és az te és Ferkó keze írása rajta legyen az levelen”. 1560 májusában már követeli a fia saját kezűleg írott levelét, „ha másszer ünnön kezével nem ír, avagy keze írását nem veti az levélre, sem sem küldök, sem vüszök neki” ajándékot. És pár hét múlva Ferkó már maga kéri apját, hogy vegye meg számára az ígért trombitát, sőt „kalomárist, kiből írni tanoljak”. Ismerjük még dajkáinak, Orsolyának, Kegyesnek és Ékesnek a nevét is. Tudjuk, hogy neves lutheránus prédikátorok, talán Szegedi Máté és Beythe István foglalkoztak erkölcsi nevelésével. 

Apja halála (1562) után hamarosan Ferkót Bécsbe küldték, ahol a császár fiaival együtt tanult. A már otthon is eleven, éles eszű fiú hamar a királyi udvar kedvence lett. I. Miksa király (1564-1576) kézen fogva sétált vele, de fiai is megkedvelték. Apja után már gyermekkorában megszerezte Vas vármegye főispáni címét, de ebben édesanyja helyettesítette 1571-ben bekövetkezett haláláig.

Láthatjuk, hogy szerető gondoskodás vette körül, de nem kényeztették el. Ráadásul korán szembe kellett nézni a korabeli arisztokrata gyermekeknek szánt sorssal, szülei korai halálával, a tőlük örökölt méltóságokkal, valamint a gyermekkori eljegyzéssel. Születését követően ugyanis előbb enyingi Török Ferenc születendő leányát, majd később ecsedi Báthory György és somlyai Báthory Anna leányát, Erzsébetet szemelték ki számára. Az utóbbival végül 1575-ben össze is házasodott. 

Egy kosárnyi gyermek

„Az gyermek jó és nagy…”. A Nádasdy-gyerekek

A később leányok kínzásával és megölésével vádolt Báthory Erzsébet és Nádasdy II. Ferenc házasságát sokan gyötrelmesnek, gyermekeik életét sivárnak képzelték. Töredékesen fennmaradt levelezésük nem erre enged következtetni. A párnak öt vagy hat gyermeke született, ebből csak kettő volt a fiú, Pál és András. A leányok, Anna, Orsolya, Ilona és Katalin közül csak Anna és Katalin maradt életben. A kis András 1603 év elején hunyt el. A Nádasdy-Báthory házaspár gyermekeinek korai éveiről közel sem tudunk annyit, mint az apa gyermekkoráról. A legtöbbjüknek születési dátuma sem ismert, csak hozzávetőlegesen meghatározható. Anna talán 1585 körül, Katalin 1594 körül. Pál és András 1593 után születhettek. András lehetett az idősebb, de ő, mint tudjuk, 1603 elején meghalt. 1596-97-ben születhetett, míg Pál 1598-ban. Katalin 1610-ben ment férjhez Zrínyi V. Miklóshoz, ekkor 14 esztendős volt. Anna nővére ekkor már egy ideje (1604 óta) Homonnai Drugeth György felesége volt. Orsolya további sorsáról nem tudunk semmit, feltehetően gyermekként ő is meghalt. Persze, a párnak további gyermekei is lehettek, de forrás nem maradt fenn róluk.

1596. május 24-én Báthory Erzsébet azt írta férjének, hogy „az gyermekek felől Kdnek azt írhatom, hogy Anna és az Orsik egészségbe vannak; de az Katóka az szájával igen gonoszúl vagyon, mert az rothadás az szájába esett és még az fogcsontba is benne az’ rothadás; az vassal az foga közepibe szinte el-felmegyen az borbély; azt mondja, hogy szerencse, ha egynihán foga ki ne húll.” Július 8-án még mindig beteges a gyermek: „az Anna Istennek legyen hála egészségbe vagyon, az Orsiknak az szemei igen fájnak, a Katónak ismég mind megveszett a szája.” Látszik, hogy aggódik gyermekei egészsége miatt. A házaspár nevelte szinte sajátjaként Nádasdy unokatestvérét, Orsolyát is, aki 1604-ben hálás szívvel emlékezik meg az épp elhunyt Nádasdy Ferencről.

Nádasdy Pál (festményrészlet, Magyar Nemzeti Múzeum)

A fiatal, körülbelül 6-7 éves Nádasdy Palika apja 1604-ben bekövetkezett halálakor Vasvármegye főispánja lett. Persze, a tisztség viseléséhez még fiatal volt, azt anyja töltötte be helyette, egészen 12 éves korában, 1610-ben történt nagykorúsításáig. A fiú nevelői Mockius Jakab és Megyery Imre voltak, az utóbbi a jogászati ismeretekbe vezette be. 1614-ben anyja halála előtt közvetlenül két lánytestvérével megosztoztak a birtokokon, Pál ekkor 16 éves.

Húsz évesen megnősült, de első gyermeke, Katalin születésekor elhunyt édesanyjával, Cziráky Borbálával együtt. Pál második felesége, Révay Judit hét gyermeket is világra hozott. György, Ferenc, István, Zsigmond, Éva, Tamás és Anna-Mária közül csak a legkisebbik lány és Ferenc élte meg a felnőttkort. Tamás születése felett érzett örömében, 1631-ben, Pál kiadta csepregi nyomdájában az Áhitatos és buzgó imádságok című imádságkönyvét. A kötetet gyermekei lelki épülésére készítette el. Tamás azonban kétévesen elhunyt, két életben maradt gyermeke pedig katolizált, sőt, Anna-Mária apáca lett. Az imádságoskönyv nem érte el célját.

 

Irodalom

Károly Árpád – Szalay József: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Bp., 1882.

Lengyel Tünde – Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet. Egy asszony élete. Bp., 2010.

Vida Tivadar (szerk.): „Szerelmes Orsikám…” A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Bp., 1988.

Takáts Sándor: Nádasdy Ferenc (a fekete bég) ifjúsága. In.: Uő.: Régi idők, régi emberek. Bp., 1922.

Nagy László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc. Bp., 1987.

Bessenyey József: A Nádasdyak. Bp., 2005. 

Reichardt Gabriella: Nádasdy Pál imádságoskönyve (1631). In.: Bogár Judit (szerk.): Régi magyar imakönyvek és imádságok. Piliscsaba, 2012. 

 

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H