×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
Székely Aladár Ady portréja - NFM-HD 2013.39.1

Székely Aladár Ady portréja

1907 nyarán Budapesten a Józsefvárosban, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1-es számú házba Ady Endre és Brüll Adél lépett be, hogy felkeressék Székely Aladár műtermét. A fényképésztől azt kérték, hogy a róluk készült üvegnegatívot, miután arról két pozitívot készített, törje össze.

Az egyiket Léda őrizte haláláig, a másik minden valószínűség szerint Adynál maradt. Előbbit ma a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum őrzi, a másikat a Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten.

A képen Ady és Léda egymás szemébe néz. Léda gyermeket vár, többen azt mondták nem a férjtől, Diósi Ödöntől, hanem a költőtől. Ady magának vallotta a gyermeket. A csecsemő augusztusban halva született.

Az elkészült fotón a pár egymás szemébe néz, a képen Léda kalapban, összeérő ajkakkal néz Adyra. A költő mintha egy asztalra könyökölne. Fejét összeszorított jobb öklére támasztja.

Ady ekkor már ismert volt az irodalmi körökben, de publicisztikája révén neve az újságolvasóknak is ismerősnek csengett. 1906 elején jelent meg Új versek című kötete, mely ugyan már a harmadik volt művészi pályáján, de az első, melyben már önálló hanggal bírt, nem a magyar költészeti hagyományok talaján írt. A verseket Lédának ajánlotta, egyik része, ciklusa Léda asszony zsoltárai címet viseli.

Mielőtt Lédával betért volna Székely műtermébe, egy évig Párizsból tudósította a Budapesti Naplót. Idejének jelentős részét az asszonnyal töltötte, kora őszön, szeptembertől november közepéig együtt vettek részt egy földközi-tengeri utazáson. A kép beállításán a szereplők egymáshoz érnek, nemcsak szemük pillantása jelzi az érzelmi köteléket. Nem a nézőnek küldenek tekintetükkel üzenetet, nem a fényképező lencséjébe néznek. Maguknak szánták a fényképet, örök emlékként.

Ady fotóinak többségével teljesen más a helyzet. Tudatos beállításokról beszélhetünk, melyek mind az imázsépítést szolgálják. Nem a hagyományos, berögzült modorban, hanem mint a versek esetében is a személyiség, az én megmutatásával.  

A következő évek során néhány vidéken készült fotótól eltekintve Székely Aladár komponálta meg az Ady portrékat. Nyugodtan beszélhetünk komponálásról, a fények pontos beállításáról, a legjobb pillanatok kivárásáról és felvételéről.

A két művész megismerkedésének történetét nem ismerjük pontosan. Minden valószínűség szerint Bródy Sándor vitte el a költőt a fényképészeti műterembe, ahogyan azt a korabeli újságok hirdetéseiben nevezték. A kialakult bizalmat jelzi az 1907 nyarán elkészült Ady-Léda felvétel.

A következő hónapok során több fotó készült a műteremben. Ady az elkészült pozitív képekre, a keretező részekre gyakran írt hosszabb-rövidebb üdvözleteket, alkalmi verseket. Az 1908-ban több méretben is előhívott, a költőt profilból ábrázoló kép egyikére a következő rövid strófát írta:

Majd meglátod holnap,

Milyen sokan voltak,

Elevenek, holtak,

Kik érted bomoltak,

De csak tettek, toldtak

Nem igazik voltak:

Majd meglátod holnap.

Ady

Ady és a részletek

Székely Aladár a fotózások alkalmából gyakran készített több beállítású felvételt, ami a különböző képeken látható egyforma ruházatból következtethető. Itt érdemes megemlíteni, hogy Ady ügyelt az öltözködésére.

Az 1930-as években, illetve a következő évtizedben sorra jelentek meg beszámolók azokról és azoktól, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek a költővel. Léda inasa például felidézte, hogy amikor Párizsban voltak gyakran segített megkötni Ady nyakkendőjét. Sőt amikor szakításra került a sor, ami többször megtörtént, az inas a szállodába is elment egy nyakkendőkötésre.

Az Estnek 1934-ben mesélt egy szabómester, aki Grazban készített öltönyt Adynak. Mint megjegyezte: „Különleges igényei voltak. Elegáns ember volt.” Mind kabátjának úját, mind nadrágjának a szárát bőre kellett szabni. „A kabátnak hátul a testhez kellett símulnia.”Nemcsak nagy nemzeti kérdésekben, hanem az öltözködés terén is irányt akart mutatni. A szabó visszaemlékezése szerint Ady egyik beszélgetésük során mondta

„Szeretném megteremteni az új magyar divatot, amely egyben Ady-divat is lesz.”

A könyöklős Ady

Székely Aladár Ady portréja - NFM-HD 2013.39.1

Nem tudjuk pontosan, hogy mikor készült a leghíresebb kép, az ún. könyöklős Ady. A kérdés szakértői szerint 1908 végén, 1909 elején. Egy gondosan beállított fényképről van szó. A műteremben volt egy kis szoba, ahol egy tükör előtt nemcsak Székely Aladár, hanem Ady is kipróbálta a különböző beállításokat.

Érdemes kiemelni, hogy a költőről készült felvételek elhagyják a hagyományos sablonokat. Szokás volt ugyanis, hogy a költőket, írókat mesterségük eszközeivel ábrázoltak. Asztal, tollak, papírok társaságában. Adynál ezek általában elmaradtak. Legfeljebb egy szék, egy fotel került a képre, néha kéziratok.

A könyöklős képet számtalan méretben kiadta Székely Aladár. Ady gyakran használta ezeket levelezésében. Utóéletéhez két történetet mutatunk be röviden.

Ady egyik első tisztelői és értői közé tartozott Schöpflin Aladár, akinek először 1934-ben jelent meg a költőről szóló kötete. A munka nem életrajz, hanem a versek értő elemzésén keresztül az életmű bemutatása. Élvezetes olvasmány, melyből megismerhetjük, miben volt új, teljesen új Ady költészete.

Ady gyakran megfordult a Schöpflin családnál. A beszélgetések közvetlenek voltak. Ahogy egy visszaemlékezés említi, a költőben semmi különcködés nem volt ilyenkor. Ráadásul elvállalta Schöpflin Aladár kérésére, hogy keresztapja lesz fiának, Gyulának. Schöpflin Aladár így emlékezett: 

"A gyermekeket szerette, tudott velük játszani. Talán soha nem láttam kedvesebbnek, mint mikor kis fiammal játszogatott. Odaadta neki dús fürtös fekete haját rángatni, ölbe vette, és furcsákat mondogatott neki.”

A lakás falán pedig elhelyezték Ady könyöklős felvételét. Egy különc ember portréját.

 

A másik történet egy 17 éves lány rajongásának a története. 1911-ben Bonca Berta egy svájci lánynevelő intézetben Ady verseit olvasta. Rajongása hamar odáig viszi, hogy novemberben levelet írt a költőnek. A hónap elején barátnőjétől nemcsak köteteket kapott, hanem az Ady fényképet is. „Hiányzott nekem az én ismeretlenül is ismerős, kiáltó szemű, álmodó testvérem”, írta köszönőlevelében. Hamarosan pedig levelet küldött Adynak is. „Itt a francia Svájcban, egy leány pensionatban, ezen a szomorú, őszi délutánon kezembe került a maga arcképe és erősen elszomorított. Bocsásson meg, de borzasztó elgondolnom, hogy maga, a ma talán egyetlen élő magyar zseni, ilyen fiatalon, ilyen betegen, ilyen kiélten néz a világba. Nem tudom, létezik-e, s ha létezik: jó-e Magához a Maga Léda asszonya, de kérve kérem, vigyázzon magára”.

Meglepetésére nem maradt el a válasz, majd levelezés kezdődött köztük. 1914-ben megjelent az első Csinszka vers, majd 1915 márciusában összeházasodtak.

A sárvári kép

A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban őrzött, kartonra ragasztott kép (ltsz. NFM 2019.39.1) mérete 172 x 223 mm. A karton jobb sarkában fotó Székely Aladár felirat. Hátoldalán papírlapra ragasztva a műterem pecsétje, felirata: Székely Aladár fényképész Budapest IV. Váci utca 18.

Az eredeti kép a fotóművész VII. kerületi, a József körút 62. számú házban található műtermében készült. Az új előhívás már a Váci utcában, ahol 1910-ben kezdett. A kirakatban pedig ott volt az Ady kép.

Több száz másolata készült a képnek, melynek egyike vásárlással került a sárvári múzeumba.

Ady nemcsak verseivel nyitott új utakat, hanem tudatos imázsépítésével is, melynek során a kor legújabb technikai vívmányát használta a legmagasabb színvonalon.

Ha a mai korhoz szeretnénk ezt hasonlítani, talán a közösségi oldalak juthatnának eszünkbe. De ezt inkább ne vessük fel.

Zárjuk mással. Ady Az elbocsájtott légió című versének részletével.

Versek, álmoknak légiója,

Harcoljatok ezután másnál.

Elfáradt, szegény, bús, vén vezéretek

Most egy kicsit elbujdosik

S megáll az elmulásnál.

Irodalom

E. Csorba Csilla: Ady. A portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe. Bp, 2008.

Schöpflin Aladár: Ady, Bp., 1945. (második kiadás)

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Tárgyközeli ajánló

Néprajzi gyűjteményünk tárgyai az intézmény legendás igazgatója, Nógrádi Géza fáradhatatlanmunkásságának eredményeként kerültek be a múzeumba. Igazi kincsekről van szó, melyek az egykori életmód örök emlékei.

Szőlészeti emlék…

Az ajándék fontos annak, aki kapja, de fontos annak is, aki adja. Évtizedekkel később azonban egy ajándéktárgy fontos eleme lehet egy kutatásnak is. Egy romantikus történet és egy herendi tál nyomába eredünk.

Több mint ajándék…

Minden tárgy magában rejt egy történetet. A múzeumok kiállításai, raktárai történetek ezreit őrzik. A muzeológusok türelmesen bontják ki a szálakat, majd mesélik tovább egy élet fordulópontjait. Most egy menükártya akadt a kezünkbe.

Egy élet fordulatot vesz…

Helytörténeti gyűjteményünk kevés, a városhoz köthető XVIII. századi műtárgya közül az egyik legszebb darab a Sárvári Fazekas Céh 1799-ben készített korsója. A zöldmázas edényt a céh ünnepi alkalmain vették elő.

Céhes alkalom…

Múzeumunkban több régi térképen is tanulmányozhatjuk, mit tudtak évszázadokkal ezelőtt Magyarországról. Sok izgalmas megállapítást tehetünk. Most egy 1587-ben készített metszetet mutatunk be izgalmas tanulságokkal.

Dombok, vidékek, folyók…

1541 telén, január 26-án egy különös csomag hagyta el a sárvári vár kapuját. Még nem a mai díszes kijáratot a hídon át a vizesárok felett, hanem egy minden ék nélküli kijáratot. A csomag, amit a futár magával vitt, annál értékesebb volt.

Egy hosszú út…
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4020 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza