×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
A sárvári múzeum blogja a világ karácsonyi múzeumairól

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeumairól. A felhozatal bőséges, ezért a legizgalmasabb helyszínekre koncentráltunk. Nézzük, ezúttal hová vezet virtuális utazásunk?

Első utunk ezúttal a lengyelországi Sierpc-i Mazóviai Vidék Múzeumába vezet. A múzeum 1971-ig regionális Néprajzi Múzeumként működött, komoly néprajzi és a népművészeti gyűjteményében különös hangsúlyt fektetve a sierpci járás szobrászatára és ikonográfiájára.

1975-ben a városi hatóságok átadták a múzeumnak a volt Bojanowo birtok területét szabadtéri múzeum építése céljából. A skanzen azóta is működik, a terület hagyományainak és történelmi hagyatékának feltárásával és bemutatásával foglalkozik.

A karácsonyi ünnepkör időszakát különösen fontosnak tartják Lengyelország-szerte, így nem meglepő, hogy önálló karácsonyi kiállítás is készült a skanzenen belül. A Karácsony Mazóviában elnevezésű tárlat gyakorlatilag a skanzen épületeiben várja a látogatókat minden év decemberétől február végéig.

A 19. század fordulóját idéző tíz belső térben megfordulva egy egészen autentikus időutazás részesei lehetünk. A kiállítás meghittebbé tétele érdekében a skanzen saját munkatársait és fogadott színészeket is befog a karácsonyi „játékba”, akik eljátsszák a látogatók kedvéért a régi családok otthonos hangulatát, korhű ruhákba öltözve, megfelelő, régies kiejtéssel tálalva a történeteiket.

A szenteste népi hagyományait követő berendezések már az első házba belépve a karácsony előkészületeit mutatják meg. Pontosabban a házikó központi helye a konyha, és a szentestére készülő ételek sokasága, úgymint a karácsonyi sütemény sütéséhez szükséges alapanyagok: szárított szilva, dió vagy alma.

A sárvári múzeum blogja a világ karácsonyi múzeumairól

Minden házban nagy a sürgés-forgás. A házikók kamráiban szalma- és selyempapírdíszekkel, dióval, almával, házi készítésű mézeskalácsokkal díszített karácsonyfákat láthatunk. Mielőtt a karácsonyfák egyáltalán divatba jöttek Lengyelországban, a lengyel emberek gabonakötegeket helyeztek el a szobák sarkaiban, szárított világokkal és különféle alakú ostyákból készült díszekkel. Így a régebbi skanzenépületek még a karácsony mezőgazdasági emlékeire is fontos hangsúlyt fektetnek.

A szervezők advent idején a skanzen házaiba karácsonyi énekeket előadó kórusokat hívnak, de gyakori program a betlehemes fiúk műsora, mézeskalács készítő foglalkozások, hagyományos asztalterítések, gyermekjáték bemutatók is.

Ami nagyon kedves gesztus és feltétlenül kiemelendő, az a helyszín méltó, meghitt hangulata. A skanzen statisztái olyan komolyan veszik a feladatukat, hogy a betérő látogatók percek alatt elfelejtik, hogy még mindig a 21. század éveit tapossák. Nehéz őket kilendíteni a szerepükből, nagyon felkészült és profi a csapat. Ha Lengyelországban járnak tél környékén, és lehetőségük van rá, feltétlenül látogassanak el hozzájuk.

A sárvári múzeum blogja a világ karácsonyi múzeumairólól

Mi pedig keressük fel a következő helyszínt, amit feltétlenül érdemes kiemelni, ha már karácsony közeleg: Anglia. London, a viktoriánus korabeli karácsonyi hangulat igézete, mely egy nagy, a karácsony történetét kutató múzeumkutatás során kihagyhatatlan.

Gondolták volna, hogy az angol író, Charles Dickens óriási hatással volt arra, hogy ma hogyan és miért ünneplik Angliában a karácsonyt? Dickens megalkotta az angol karácsonyi filozófiát. A viktoriánus kor elején Angliában a karácsonyi hagyományok, de általában az ünnep is hanyatlóban volt.

A régi középkori karácsonyi hagyományokat, amelyek Krisztus születésének keresztény ünnepének elemeit ötvözték a pogány római Saturnalia-val, Oliver Cromwell puritánjai gyakorlatilag megsemmisítették a 17. században. Csak Viktória királynő uralkodásának idején kezdődött újjászületése.

Victoria és férje, Albert herceg hozták Angliába a karácsonyfa díszítésének szokását, felélesztették a karácsonyi, egyházi dalok éneklésének hagyományát az utcákon, a templomokban. Még az első karácsonyi képeslap is Viktória Királynő idején jelent meg Angliában.

Ám királynői törekvések ide vagy oda, az igazi lökést a karácsony újbóli köztudatba emelésében Dickens urunk alkotott hatalmasat a szigetországban.

Dickens 1843 és 1848 között írta meg karácsonyi meséit, s ezzel megadta az angol karácsonynak azt az értelmet, szellemi és erkölcsi jelentést, amelyet a britek azóta is legkedveltebb ünnepükhöz kötnek.

Dickens a meséket mindig karácsony estéjén publikálta és mindegyikben fellelhető egyfajta karácsonyi példabeszéd az erkölcsi megtisztulás, jóság és emberi megértés üzeneteként. Különösen az első történet volt nagy hatással a nemzetre, a Karácsonyi ének.

Egy történet arról, hogy a zsugori, pénzfüggő Scrooge hogyan változik a karácsony hatására erkölcsös, érző szívű emberré. Az angolok egyszerűen nem tudják könnyek nélkül elolvasni Dickens történetét. Ezek az érzelgős, megható történetek az angliai karácsonyt a szeretet, a megbékélés és a család egységének népi ünnepévé tették.

Dickens neve a karácsony szinonimájává vált. Épp ezért nem meglepő, hogy az író emlékének szentelt londoni Dickens múzeum tematikája is szorosan kötődik a karácsonyhoz. Üdvözöljük hát Önt a Doughty Street 48-ban, Charles Dickens londoni otthonában!

A múzeum személyzete negyedrész munkatársakból és háromnegyedrészt önkéntesekből, vendég kurátorokból, akadémikusokból, művészekből és Dickens rajongókból áll. Dickens ebben a házban írta meg leghíresebb regényeit.

A házat felújították, és a Dickens-ház Múzeumát 1925-ben nyitották meg. A múzeumba látogató megtekintheti a dolgozószobát, a családi hálószobákat és a lépcső alatti szolgák lakrészeit.

A bútorok és a berendezések az utolsó asztalterítőig eredetiek, Dickens íróasztala a kézzel írott regényvázlatokkal, az író magánkönyvtárával, a megannyi naplóval és levéllel pedig az irodalomkutatók imádott játékterepe. Az egész ház úgy van berendezve, mintha Dickens és népes családja (tíz gyermeke volt) ma is jelen lenne.

A sárvári múzeum blogja a világ karácsonyi múzeumairóll

A terített asztal, a konyha, a porcelánok, festmények érintetlenül hagyva emelnek emléket az írónak és szeretteinek. A múzeum sok programot kínál különleges kiállítások, előadássorozatok formájában, de maga a múzeum Dickens életének és munkásságának kutatóközpontja is. A múzeum gyűjteménye darabszámot tekintve 100 000 fölötti.

Idén virtuális előadások és játékok pótolják a valós múzeumlátogatást. Túrára hívják a látogatókat a család szobalánya vezetésével, aki rendkívül rafinált nőszemély és időnként nem kevés borsot tör a mit sem sejtő család orra alá, és amikor az ünnepek alkalmával a Dickens család elutazik otthonról… na akkor kezdődik az igazi móka!

Emellett a múzeum karácsony előtt minden évben megszervezi a Dickens leszármazottak találkozóját, és igaz, idén csak interneten keresztük, de részesei lehetünk egy valódi, angol szalonok hangulatát idéző körültekintő, de izgalmas, vérbeli angol hidegvért is magában foglaló beszélgetésnek.

A családtagok megosztják a múlt generációk emlékeit és megvitatják a Dickens családi karácsonyának minden létfontosságú pillanatát. Közben esznek, isznak, és Ian Dickens, a dédunoka, az idők próbáját kiálló viktoriánus karácsonyi szokásokról mesél. A program során elkészül a Füstös püspök is, az az ital, amelyet Scrooge és Bob Cratchit élvezettel kortyolgatnak a Karácsonyi Ének története végén.

És akkor itt álljunk is meg egy szóra, mielőtt tovább reppennénk egy újabb karácsonymúzeum bemutatásáig. Füstös Püspök? Szerintem nem csak mi voltunk kíváncsiak, milyen italt takar a különös név. A H. László Éva által fordított Karácsonyi énekben az ominózus itóka mint forralt bor szerepel, de azért mindannyian érezzük, hogy a titokzatos Füstös Püspök elnevezés jóval többet takarhat. Így hát utánajártunk!

Charles Dickens ivástudása éppoly legendás, mint a meséi, és ennek nem kevés köze van a viktoriánus korszak alkoholfogyasztási rituáléihoz. A Füstös Püspök a puncs típusú italok családjába tartozik, és neve ugyanúgy kapcsolódott ahhoz a tényhez, melyik egyházi előjáróság, milyen típusú italt ivott ebben a korban (a pápa burgundit, az érsek például champagne-ot), mint az akkori élénk vízi kereskedelmet folytató London hidjainak kódneveihez.

Az egyik londoni hidat „kalóznyelven” püspökként emlegette az erre rászoruló, feltételezhetően illegális kereskedelmi réteg. És akkor most következzék a recept, hátha valakinek kedve támad otthon is elkészíteni ezt a karácsonyi italt:

Füstös Püspök (egy közepes fazékra való mennyiség)

750 ml Ruby port (magasabb alkoholtartalmú portói típusú bor)

750 ml vörösbor

1 csésze víz

1/2 csésze barna cukor

1/4 teáskanál gyömbér, frissen reszelt

1/4 teáskanál szegfűbors, őrölve

1/4 teáskanál szerecsendió, frissen reszelt

4 narancs

20 szegfűszeg egészben

Díszítés: szegfűszeggel tarkított narancs szelet.

A gyümölcsöket és fűszereket pirítani kell, a folyékony alapanyagokat forralni, s miután összeértek, leszűrve kínálhatjuk a forró kontyalávalót. Egészségükre!

A sárvári múzeum blogja a világ karácsonyi múzeumairól

Az Egyesült Államok területére tévedve több ajánlat is akad, ha kifejezetten karácsonyhoz kötődő kulturális nézelődést tervezünk. Kiemelkedő helyszínek Pennsylvania – Paradise, Cleveland – Ohio, Indiana és Észak-Karolina. Mikulásmúzeumtól kezdve műanyag fenyőfatörténeti kiállításon át a karácsonyi fények kiállításáig sok mindent lehet találni.

Nos, azt tartják, az amerikaiak tudják, hogy mindenből lehet üzletet csinálni… (Az európaiak meg azt, hogy nem kell mindenáron, mindent megvenni). Ám az igazi, a karácsony történelmének (legalábbis amerikai vonatkozású) átfogó tárlatát egy helyen érdemes keresni, Paradise városában, mely otthont ad a National Christmas Centernek.

Pontosabban adott, 2018-ig. Azóta ugyanis a múzeum komoly átalakítás és költözés alatt áll, és legnagyobb bánatunkra nem is nyílik meg egészen 2023-ig. Ezen a tényen egészen elkeseredtünk, de szerencsére a múzeum kurátora, Jim Morrison (nem, nem a The Doors 1971-ben elhunyt ikonikus énekesét), így is megosztott néhány érdekességet a nagy múltú múzeummal kapcsolatban.

A 22 000 négyzetméteres Nemzeti Karácsony Központ sok éven át szolgálta a nagyközönséget. A több épületből álló komplexum egy életnagyságú betlehemi jászol, templom, és több karácsonyi kiállítás helyszíne volt.

Olyan ez a múzeum, mint egy mesevilág. S bár kívülről nem tűnik nagynak, belépve mégis hatalmas. Emberméretű Mikulások, manók és mesebeli lények, történelmi szereplők, diótörők sokasága tobzódik a galériára emlékeztető helyiségekben.

Némelyik galéria karácsonyi üzletnek tűnik, de előadók helyett itt viaszbábuk bámulnak a látogatókra, és ugyanígy a tárlatok többsége legendás történetek és valós történelmi események között ragadt meg valahol félúton. Ettől még inkább működik a karácsonyi varázslat, mintha a kiállítások megálmodói azt üzennék: nem kell mindig, folyton két lábban a földön járni. Karácsonykor bármekkora utat bejárhat a képzelet.

Ezért nem lepődünk meg, hogy az egyik sarokban rálelünk a manókra, akik épp szorgalmasan csomagolják a karácsonyi ajándékokat. A múzeum nem csak a szemnek, a fülnek is ad információt, hiszen látogatás közben egy hangfelvételt is meghallgathat a vendég, melyen egy Virginia nevű kislány és egy újságíró beszélgetését rögzítette.

A beszélgetésnek történelmi sztorija is van, amit szinte minden amerikai nebuló és szülő ismer. Egyszer volt, hol nem volt egy nyolcéves Virginia O’Hanlon nevű kislány, aki 1877-ben levelet írt a New York’s Sun szerkesztőjének, és kérdésére a válasz az újság nyomtatásban is megjelent.

A sárvári múzeum blogja a világ karácsonyi múzeumairóll

Francis Pharcellus újságíró válasza azóta a történelem legtöbbször újranyomtatott cikke lett. Nem vicc, közel 100 nyelvre fordították le, gyakran jelenik meg részlet a szövegből könyvekben, filmekben, plakátokon és még bélyegeken is. A kérdés pedig, amit Virginia feltett a New York’s Sun szerkesztőségének, a következő volt:

Kedves Szerkesztő! Én 8 éves vagyok.

Néhány kis barátom szerint nincs Mikulás.

Papa azt mondja: "Ha majd látja a SUN-ban (az újságban), akkor az így van."

Kérlek, mondd el az igazat: létezik a Mikulás?

Virginia OHanton

115 West Ninety-Fifth Street

A szerkesztő válasza jóval terjedelmesebb, ezért csak az első részt idézzük blogunkban.

Virginia, a kis barátaid tévednek. Hat rájuk a mai szkeptikus kor szkepticizmusa. Nem hisznek, csak ha látják. Úgy gondolják, hogy ami apró elméjük által nem érthető, az nem létezhet. Virginia, mindenki elméje, legyen az férfié vagy gyermeké, kevés. Ebben a nagy univerzumunkban az ember pusztán rovar, hangya a saját értelmének korlátai között, összehasonlítva a körülötte lévő határtalan világgal, amelyet az igazság és a tudás egészének intelligenciája mér.

Igen, Virginia, van Mikulás. Olyan biztosan létezik, mint a szeretet, a nagylelkűség és az odaadás, és tudod, hogy ezekből bőségesen akad a világban, és ezek adják életednek a szépséget és örömet. Jaj, milyen sivár lenne a világ, ha nem lenne Mikulás! Olyan borongós lenne, mintha nem lennének Virginiák. Akkor nem lenne gyermeki hit, sem költészet, sem romantika, ami elviselhetővé teszi a létet…

A kedves és megkapó szerkesztői válasz megolvasztotta Amerika kő szívét, mint lágy tej a cukrot. Nem csak szentimentalizmus, hogy a hit fontos, sőt életbe vágó az emberek számára. Az amerikai karácsony múzeumok, boltok erre az érzésre építenek, nagyon jó marketing fogásokkal, de nagyon őszinte megnyilvánulásokkal.

Vegyük például a játékboltokat, amelyek századfordulós hangulatot idéznek és padlótól a mennyezetig, játékokkal megrakott pultokkal van tömve. Itt fellelhető minden, az elmúlt száz év során létezett játéktípus. A sok-sok színes vonat, sínpálya, házikók, állatkák, babák, zenélő dobozok, mackók, kockák és még felsorolni is képtelenség, mi minden még.

Egyik kiállítói térből lépünk a másikba, és még több érdekesség várja a látogatót. Még a mennyezetről is olvasni lehet, Szent Miklós történetét többek között. Karácsony-függők, figyelem! Súlyos testi-lelki megpróbáltatás ezek után kilépni a múzeumból az utcára, és tudomásul venni: ha még nincs karácsony, akkor csak lesz, ha pedig már elmúlt, sokat kell várni a következőre. Egy vígaszunk azért akad: a karácsony minden évben beköszön az otthonunkba.

A sárvári múzeum blogja a világ karácsonyi múzeumairólól

Ezekkel a sorokkal búcsúzunk karácsonyi kitekintő blogunk második részének olvasóitól.

Szeretettel kívánunk áldott, békés karácsonyi ünnepeket!

 

Idén a koronavírus járvány miatt nem találkozhatunk. Úgy döntöttünk ezért, hogy blogunkhoz idei karácsonyfánkról készített fényképeket töltünk fel. 

Molnár Andrea

múzeumpedagógus
Ami unalmas, az nincs is.

molnar.andrea@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4440 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza