Keresés a weboldalon

A halál gyalázata. Gróf Batthyány Lajos kivégzése

A halál gyalázata. Gróf Batthyány Lajos kivégzése

2018.10.05

1849. október 6-án Aradon és Pesten halálos ítéleteket hajtottak végre. Katonák golyó vagy kötél által haltak meg. Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt fel akarták akasztani, végül három golyó okozta a halálát.

Hunfalvy Pál országgyűlési képviselő feleségének 1849. augusztus 19-én Békéscsabáról írt levelét a megszólítás (Ma mie!) után lényegre törő helyzetértékeléssel kezdi, majd kétségbeesett kérdéssel folytatta. „Szegény hazánk sorsa el van döntve, most a győzők kegyelméből várja jövendőjét. De van azoknál kegyelem?”.

Augusztus 19-én Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornagy a bécsi kormány teljhatalmú magyarországi megbízottjának, Julius Jacob von Haynaunak írt átiratának befejező részében mint korábban többször, most is felvetette, adjon kegyelmet azoknak, akik megadják magukat. „… milyen hasznos lenne véleményem szerint amnesztiát adni azoknak a katonáknak, akik elsőnek hódoltak meg önként. Megkegyelmezésük megkönnyítené a többi hadtest meghódolását és az erődök kapitulációját.”

Augusztus 20-án az osztrák kormány utasította Haynaut, egyrészt ne hajtassa végre azonnal a már meghozott ítéleteket, de tartóztassa le a magyar felkelés politikai és katonai vezetőit.

Augusztus 22-én Aradon kivégezték Ormai Norbert honvéd ezredest.

Mindeközben egy hosszú út

A távoli csehországi városban, a Morva folyó partján, Olmützben  ezekben a napokban gróf Batthyány Lajos kihallgatása zajlott. Az egykori miniszterelnök végleges lemondását az uralkodónak, V. Ferdinándnak 1848. október 2-án nyújtotta be Bécsben. V. Ferdinánd másnap ezt elfogadta, ugyanakkor feloszlatta a magyar országgyűlést. Intézkedése ellen hamarosan tiltakozás kezdődött. Az események azonban hamar kicsúsztak az irányítás alól. Október 6-án a hadügyminisztérium épületében Latour minisztert meggyilkolták.

Batthyány úgy tervezte, hogy Svájcba települ át, azonban családja nem  érkezett meg az osztrák fővárosba. Elébük ment Magyarországra, ahol arról értesült, hogy Jellačić, aki a szeptember 29-én Pákozdnál elszenvedett veresége után fegyverszünetet kért, a horvát népfelkelőket hazaengedi. A gróf ekkor úgy döntött, csatlakozik a Vas megyei önkéntes nemzetőrökhöz. Szerencsétlenségére azonban október 11-én Hegyfalunál a köznemzetőrként, tehát nem vezetőként harcba induló Batthyány leesett megbokrosodott lováról.   

Nem szenvedett komoly sérülést, csupán jobb karja ficamodott ki, de ez is több napos pihenésre kényszerítette. A ficam lassan gyógyult, ezért október utolsó hetében felkötött karral jelent meg a Fertő-tó és a Duna közt fekvő parndorfi táborban.

Gyógyulása alatt több radikális hangnemben megfogalmazott támadás érte. A Márczius Tizenötödike újság kétkulacsosnak nevezte, sőt hazaárulással és gyávasággal vádolta meg. A támadásokra nemcsak azzal válaszolt, hogy hozzájárult egy válaszlevél megjelenéséhez Kossuth Hírlapjában, hanem emellett visszatért az országos politikába.

Nemcsak miniszterelnökségéről, hanem sárvári képviselőségről is lemondott ugyanis október 2-án. A december 6-án tartott választáson azonban Sárváron újra őt választották meg. Megbízólevele egy héttel később érkezett meg, de csak december 30-án kapta meg mandátumát és ülhetett be az ülésterembe.

A gróf ekkor már több hete Budapesten tartózkodott, így közvetlenül követhette a politikai eseményeket, illetve a főváros egyre nehezebbé váló helyzetét. Az országgyűlés 1848. december 7-én elfogadta azt a határozatát, melynek értelmében V. Ferdinándot tekinti továbbra is törvényes uralkodónak, nem Ferenc Józsefet, aki december 2-án jelentette be trónra lépését.

A császári csapatok ekkor már Budapest felé tartottak. December 30-án Mórnál Percel Mór serege súlyos veszteségeket szenvedett. Az országgyűlés személyeskedésektől sem mentes vitát követően ezért úgy határozott, hogy székhelyét Debrecenbe helyezi át, illetve békeküldöttséget meneszt Windisch-Grätz herceghez, a császári csapatok parancsnokához.

A delegáció tagja volt gróf Batthyány Lajos országgyűlési képviselő.

Letartóztatás és szökési lehetőségek

Windisch-Grätz herceg nem fogadta Batthyány Lajos miniszterelnököt

A küldöttség 1849. január 3-án találkozott a herceggel, aki Batthyányt nem engedte a színe elé. Az osztrák minisztertanács egyik decemberi ülésén ugyanis összeállították azon személyeknek a listáját, akiket a forradalomban való részvételük miatt le kell tartóztatni. Természetesen Batthyány Lajos neve nem maradhatott le. Rajta volt többek közt még Kossuth Lajosé, Teleki Lászlóé, Perczel Móré. A herceg azért nem tartóztatta le a grófot ekkor még, mert tekintettel volt arra, hogy a küldöttség tagja, így mentességet élvez.

A Deák Ferenc, Majláth György országbíró, Majláth Antal korábbi főkancellár és Lonovics József egri érsek előtt Windisch-Grätz amúgy kijelentette, csak a feltételnélküli fegyverletétel jöhet szóba. Míg ez nem történik meg, csapataival addig harcol.

A küldöttek aránylag kényelemben töltötték a következő napokat. Egyik hajnalban Deák Ferenc arra ébredt, hogy Batthyány ébren van. Beszélgetésük arról szólt, vajon veszélyben forog-e a gróf élete. Deák arra a következtetésre jutott a volt miniszterelnök szavai alapján, hogy nem fenyegeti az életét megtorlás, hiszen semmi köze nem volt az itáliai és a bécsi forradalmakhoz.

Rövid gondolkodás után mégis hozzátette, az időszak, melyet átélnek, elég zavaros és érdemes megfontolni a szökést. Ráadásul nincs különösebb őrzés sem. Deák még a nála lévő pénzt is felajánlotta. Batthyány gróf mégis elutasította a lehetőséget, mondván: 

„egy pár hitvány év miatt csak nem leszek szökevény”.

Január 8-án tértek vissza Pestre. A gróf feleségének, Zichy Antóniának a testvére, Karolina Károlyi Györgyhöz, a magyar reformkor egyik meghatározó alakjához ment feleségül. Természetes volt így, hogy Batthyány Lajos visszatérése után, mivel családja a Sárvárhoz közeli Ikerváron tartózkodott, a Károlyi-palotába (ma a Petőfi Irodalmi Múzeum) ment és ott szállt meg.

Egyes vélemények szerint aznap, mások szerint másnap az esti órákban 10 vagy 11 órakor letartóztatták Batthyány grófot és a budai várba vitték.

Bár az osztrák csapatok január 5-én bevonultak a magyar fővárosba, a magyar honvédség már télen sikeres hadjáratba kezdett. A csapatok a tavasszal Budapest felé közeledtek. A császári vezetés ezért úgy döntött, átszállítja Batthyány Lajost Laibachba (Ljubljana, Szlovénia). A gróf április 22-én értesítette feleségét, hogy menjen hozzá, mert hamarosan elviszik a várból.

A zűrzavaros helyzetre jellemző volt, hogy az őrök nem figyeltek az ajtókra, azokat nyitva hagyták. Zichy Antónia ezért javasolta férjének, használja ki a helyzetet, és inasának öltözve szökjön meg. A grófnő átgondolta tervét, ugyanis még búvóhelyről is gondoskodott.

Batthyány Lajos a mai olvasónak talán túl önérzetesen utasította el a lehetőség. Ne felejtsük el azonban, hogy Magyarország első miniszterelnöke meggyőződve vallotta ártatlanságát, szilárdan hitt a törvényességben. Az ellene felhozott vádak egy részére már korábban megfelelt.

Zichy Antóniának adott válasza:

„Jó lovon, karddal a kézben szívesen, de így asszony mögé bújva, ahhoz nem tudom magamat elhatározni”.

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Sárvár országgyűlési képviselője rabként Sárváron a Zárdában töltött egy éjszakát

Hosszú út következett, tizenöt szekéren haladt a menet. Az egyik állomás a Vas megyei Jánosháza volt, ahol egy kocsmában szállásolták el a foglyokat és a katonákat. A település elöljárói megpróbálták rávenni a parancsnokot, Lang kapitányt, engedje el Batthyány Lajost. A kapitány szólt a grófnak, aki kilépve az épületből felismerte a helyzetet.

Megnyugtatta a tömeget, kijelentvén, nem fél a felette ítélkezőktől. Másrészt nem akarja a falu pusztulását sem, ami feltétlenül bekövetkezne, ha őt elengednék. Tudta ugyanis, hogy lőparancs volt életben szökés esetén. Az incidens után a menet Sárvárra tartott, ahol szintén megpihentek a Fő utcai, ma Batthyány utcai vadászkastélyban (később zárda).  

Laibachban tovább folytatták a kihallgatásokat, de itt csak Batthyány fogolytársaira, többek közt gróf Károlyi István Pest megye főispánjára, a 16. (Károlyi) huszárezred megszervezőjére került sor.

A foglyokat Haynau utasítására júliusban Pozsonyba szállították, ahová 26-án érkeztek meg. Zichy Antónia amikor meglátta férjét, kétségbeesett. A gróf lesoványodott és megőszült. Hamarosan azonban újabb utazásra került sor. Klapka György ugyanis augusztus 3-án csapataival kitört a komáromi erődből és félő volt, hogy a lemondott miniszterelnök kiszabadítására is időt szánnak.

A vonat augusztus 12-én mind a 34 fogollyal begördült Olmützbe. Itt zajlott le Batthyány Lajos hadbíróság előtti kihallgatása augusztus 16-tól 22-ig.

Ítélet – Végrehajtás

A Habsburg Monarchia vezető politikusai számára kétségtelen volt, hogy gróf Batthyány Lajos bűnös. Meggyőződésüket nem ingatta meg az sem, hogy hosszú és alapos, több hónapig tartó kutatómunka után sem került elő olyan dokumentum vagy egyértelmű vallomás, mely ítéletüket alátámasztotta volna. Batthyány Lajost előzetesen márciusban hallgatták meg budai fogsága idején, de tőle sem tudtak kicsikarni olyan vallomást, mely segítette volna a vádak igazolását.

A vizsgálóbíró, később a hadbíró, Ludwig Leuzendorf például május 22-én kénytelen volt azt jelenteni, hogy nem talált bizonyítékot az egyik fő vádra, miszerint a miniszterelnöknek köze lett volna Latour osztrák hadügyminiszter meggyilkolásához Bécsben. Általában sem tudták bizonyítani Batthyány kapcsolatát a bécsi forradalmi eseményekkel.

Az olmützi kihallgatáson a gróf pedig minden kérdésre megválaszolt, cáfolt egyes vádakat, logikusan magyarázta intézkedéseit, hangsúlyozva, hogy mindig a törvényesség talaján állt. Olyan vádpontokat pedig elismert, mely ellenzéki múltjáról, Kossuth Lajos képviselővé választásának támogatásáról szólt.

Augusztus 29-én a hadbíró az általános törvényi eljárásnak felelt meg, amikor a törvényszékkel ismertette a vádpontokat, a bizonyítékokat, de az enyhítő, illetve a felmentést esetleg megalapozó körülményeket is.

Batthyány ellen 12 vádpontot sorolt fel, melyből hármat törölt. A többit megalapozottnak tartotta, mint a magyar bankjegyek kibocsátása, újoncállítás, önálló külpolitika, törvényellenes intézkedések a had-, a pénz- és a kereskedelem terén. Megmaradt a pontok közt a bécsi október 6-i események előidézésének a vádja. Szemére vetették, hogy a gróf sárvári képviselőként visszatért az országgyűlésre.

A hadbíró kijelentette, hogy minden körülményt mérlegelve Batthyány gróf felségárulást követett el. Leuzendorf kötél általi halálbüntetést javasolt és teljes vagyonelkobzást. Másnap az ítélet elfogadása után a kegyelmi kérvényt szintén megfogalmazták, ugyanis a hadbírónak egyben védőügyédi feladata is volt. A kérdés szakértői szerint a kegyelmi indoklás olyan komoly ellenérveket vonultat fel a bűnös ártatlansága mellett, hogy feltételezhető egy felsőbb utasítás, mely sugalmazta a császári kegyelem lehetőségét.

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése 1849. október 6-án

Az iratokat a fellebviteli törvényszékhez küldték tovább Bécsbe. Itt azonban közben Haynau elérte, hogy a végső döntés ő hozza meg. Azt is elérte, hogy a foglyot Olmützből Pozsonyba, majd hajón Győrbe, innen kocsival Pestre szállítsák. Itt a lipótvárosi ún. Újépületbe, egy katonai erődbe szállították (ma a Szabadság tér van a helyén) szeptember 12-én.

Batthányt és Károlyi Istvánt egy emeleten helyezték el. Szobájukat inasaik hozatott bútorokkal rendezték be. Az inasok egyébként bejárhattak hozzájuk, hasonlóképp a családhoz. Az ítéletről vagy kegyelemről nem tudtak semmit. Október 4-én azonban a miniszterelnök megkérdezte a feleségét, szerzett-e mérget. Zichy Antónia grófnő azzal hárította el a kérést, hogy mindenki hosszan tartó fogságbüntetésről beszél.

Pedig Haynau előtte nap erősítette meg a halálbüntetést elrendelő ítéletet.

Október 5-én délelőtt 11 órakor vitték Batthány Lajost a hadbíró elé, aki közölte vele a végleges döntést. A grófot ezután a siralomházba vitték. Még volt lehetősége találkozni feleségével.

Október 6-án hajnalban kiderült, hogy Batthyány egy késsel öngyilkosságot próbált elkövetni, hogy ne a rablógyilkosoknak kijáró kötél általi halálban részesüljön. A következő napok vizsgálatai nem derítették fényt arra, ki csempészte be a kést a grófnak. Zichy Antónia később megjelent visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy azt ő adta át.

1849. október 6-án, egy évvel a bécsi forradalom után Pesten este hat órakor az Újépület falánál, a Holzplatzon hat vadászkatona várta Batthyányt. Kanczler hadbíró felolvasta az ítéletet, a foglár kegyelmet kért. A válasz: Istennél a kegyelem. A gróf letérdelt, szemét bekötötték. Utolsó szavait erőtlenül kiáltotta: „Allez Jäger! Éljen a haza!” Azaz „Gyerünk, vadászok! Éljen a haza!”

A három előrelépett katona a vezénylő őrnagy parancsára elsütötte fegyverét. Mindhárom talált.

 

Ugyanezen a napon Aradon kivégeztek 12 tábornokot és egy ezredest. Lázár Vilmos (ezredes), Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, lovag Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Gróf Vécsey Károly.

 

Gróf Batthyány Lajos, az első magyar felelős miniszterelnök a kivégzése előtti napon még levelet írt feleségének, melyben elbúcsúzik tőle és gyermekeitől. 

„A gyermekeket áldd meg és csókold meg az én nevemben. Ne szégyelljék, nem kell szégyellniük atyjukat. Az én halálomnak a gyalázata előbb vagy utóbb azokra hull vissza, akik engem igazságtalanul és hálátlanul meggyilkoltak.”

Irodalom

Hermann Róbert: 1848-1849. A forradalom és szabadságharc képes története, Bp., [é.n.]

Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála, Bp., 2007.

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3413 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2018.09.21

A barangolás művészete

Hátratett kézzel sétálni egy ösvényen és közben hallgatni a madárcsicse...

2018.09.13

Öt érv a főnöknek, hogy kell egy blog

A múzeumok számtalan lehetőséget vesznek igénybe, hogy kapcsolatba lépjene...

2018.07.05

mégis más!

Öt éve várjuk vendégeinket júliusban és augusztusban este 9 óráig. Minde...

2018.06.13

A jégkrém elfogyhat, a múzeum nem

Még el sem kezdődött az uborkaszezon, már a reggeli böngészés közben rá...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H