Keresés a weboldalon

17. századi dragonyos szablya

A 17. századi dragonyos szablya

Gazdag fegyvergyűjteményünk egyik éke ez a támadófegyver, amely a Belitska-Scholtz-gyűjtemény darabjaként 1962-ben vásárlás útján került a Nádasdy Ferenc Múzeum birtokába.

A szablya egyélű, enyhén ívelt pengével rendelkezik, amelynek egyik oldalán alig olvasható arab feliratú réz csiszárjegy látható. Fokéle határozottan ugrik ki. A pengén több párhuzamos mélyedés fut végig. Szív alakú szúrólapja domborított levélornamentikával díszített, dragonyos típusú markolata rézsodronnyal huzagolt. Hengeres vasból készült a keresztvasa, amely egyik oldalon a penge felé visszahajlik és gombban végződik. A másik azonban a markolatgombhoz csatlakozik, és kétágú kézvédőpántot alkot. A szúrólap hátoldalán hárítógyűrűt is találunk.
A szablya egyélű, ívelt pengéjű kardféleség. Hogy szúrásra is alkalmassá váljon, a penge belső ívének alsó egyharmadát is élesre köszörülték, ez kapta a fokél elnevezést. Eleinte a markolat és a penge között egy egyszerű fémpálca képezte a keresztvasat, amely a későbbiek során összetettebbé vált. A markolatgomb nemcsak a kéz megtámasztására szolgált, de a fegyver kiegyensúlyozását is biztosította.

A szúrólap

A szablya alapvetően vágásra használt harci eszköz, amelyet a keleti népek terjesztettek el nyugaton is. Maga a szó eredete számos kutató szerint is magyar eredetű.
A honfoglaló magyarok szablyája még enyhén ívelt volt, de egyes darabjainak gazdag díszítése árulkodik az ötvösmesterek szakértelméről. Az államalapítást követő időkben ez a fegyver eltűnt a magyarok kezéből, ha találtak is ilyen leleteket, az a besenyőkhöz és a kunokhoz köthető. A későbbiekben – főként a betelepült keleti népek hatására – a magyar lovasság is használni kezdte, állítólag már Nagy Lajos itáliai hadjáratába is fel voltak szerelve ezzel.
A 15. századtól török hatásra jelentősen elterjedt a szablya a magyar fegyvereseknél, de már nem ugyanaz a típus, mint a honfoglalóknál. Ekkor a penge íveltsége határozottabb lett, a markolat pedig a 17. századtól egyre összetettebbé vált. Előbb a markolatkupakot és a keresztvasat egy lánc kötötte össze, és akadályozta meg a fegyver elvesztését, a későbbiekben ezt egy fémpánt váltotta fel.

A szablya markolata

A jellegzetes magyar lovassági fegyvert a 18. században ismerte meg Európa is, amikor a nyugati hadszíntereken harcoló huszáralakulatok átcsábításával létrejöttek az első porosz, orosz, francia, majd angol, sőt amerikai ezredek. Az ekkori szablyák pengéje még viszonylag széles volt, amely a későbbiekben fokozatosan keskenyedett és íveltsége is csökkent. A huszárezredek egészen a második világháborúig használták, a haditechnika fejlődése azonban kiszorította a harci eszközök köréből. Kedveltségét megalapozta, hogy a könnyűfegyverzetű ellenféllel szemben nem kellett páncélt átvágni, ezért pengéje könnyebb lehetett. Egyaránt alkalmas volt szúrásra és vágásra, az ívelt penge pedig lendületesebben tudott lesújtani, és nehezebben hozzáférhető helyeket (pajzs mögötti testrész) is elérhetett. (szg)

Irodalom
Lugosi József – Temesvári Ferenc: Kardok. Budapest, 1988.
Kovács S. Tibor: Huszárfegyverek a 15-17. században. Budapest, 2010.
Temesváry Ferenc: A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum fegyvergyűjteménye. Budapest, 1980.
A tárgy leltári száma: 74.81.1.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Tárgyközeli ajánló

Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.

Kossuth-címerek a forradalomban

Fegyvergyűjteményünk egyik érdekes darabja egy buzogány, melyet formai jegyei alapján tudunk meghatározni. Egykori tulajdonosáról sajnos nem tudunk semmit, mégis érdekes. A korabeli források is gyakran említik ezt a fegyvertípust.

Vasfegyver...

„Jelképek erdején át visz az ember útja" – állította Baudelaire, amihez hozzátehetjük, ami a megismerés és értelmezés felé vezet. Esztétikus és elfogadható magyarázatot keresünk a természetben, a hitben, a fizikai és lelki síkokban.

Húsvéti jelképeink...

Iparművészeti gyűjteményünk két remek darabja egybe tartozik. Egy tekerőlanton játszó nő és egy gitározó férfi rendkívül mozgalmas figurái. A porcelánokat Meissenben készítette Friedrich Elias Meyer a 18. század közepén.

Porcelánremekek…
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4407 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2020.07.09

Két és fél hét. És mi lesz tíz év múlva?

Újra nyitottunk, a valóság pedig ránk szakadt. És mi ezt nagyon szeretjük....

2020.05.22

Huszár volt az apukám! Lehetőségek a múzeumban

A 90-es években volt egy sorozat a tévében, ami igen erős hatással volt rá...

2020.05.08

Hegyekben áll. Feljegyzések szőnyegperspektívából

Számolós blog következik. Részben távmunkában, de remélve, hogy hamarosan...

2020.04.24

Ötödik, hatodik hete. Jegyzetek a fotelból

Már kívülről fújjuk az otthoni munka, a távmunka, a home office, előnyeit...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H